Korodi a génmódosítás ellen

Valeriu Tabără, a képviselőház mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-ipari bizottságának alelnöke a Gardianul napilapnak azt nyilatkozta, Korodi olyan tanulmányokra hivatkozik, amelyeknek „semmiféle tudományos alapjuk nincs”. Tabără véleménye szerint a hagyományos kukoricatermesztés a rendszeres, vegyszeres gyomirtás miatt veszélyesebb a környezetre.

Amint arról a Krónikában is beszámoltunk, Korodi Attila az Országos Mezőgazdasági Szövetség szervezésében tartott, bioélelmiszereket népszerűsítő bukaresti rendezvényen, csütörtökön jelentette be: a minisztérium kormányhatározatot fog kidolgozni a génmódosított kukorica betiltására, amennyiben a szaktárca égisze alatt működő Biológiai Biztonságért Felelős Bizottság megállapítja, hogy a génmódosított termékeknek negatív hatása van az emberi egészségre és a környezetre. A miniszter arra kérte a mezőgazdászokat, hogy idéntől lehetőleg kerüljék el a génmódosított kukorica termesztését. Mint mondta, a Környezetvédelmi Minisztérium olyan tanulmányok birtokában van, amelyek alapján feltételezhető, a génmódosított kukorica termesztése környezetszenynyező hatásokkal jár. A miniszter szerint tudományos kutatások igazolják, hogy például a MON810 jelű kukoricamollyal szemben génsebészeti úton ellenállóvá tett kukoricafajta jelentős környezeti kockázatot jelent az élővilágra. Kiemelte, a szakértői vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a kukoricamoly amúgy nem is jelentős kártevő Romániában.

A génmódosított növények termesztése elsősorban az amerikai kontinensen terjedt el. Ennek lényege, hogy laboratóriumi úton adnak olyan új tulajdonságokat a növényeknek, amelyek természetes nemesítéssel nem elérhetőek. A módszer ellen elsősorban a környezetvédők tiltakoznak, akik szerint ez olyan mérvű beavatkozás a természetes folyamatokba, mely beláthatatlan következményekkel jár.

A génmódosított növények kérdése először az ország EU-csatlakozásakor került a figyelem központjába. A csatlakozási tárgyalások során ugyanis Romániának vállalnia kellett, hogy a génkezelt növények ügyében az uniós előírásokat alkalmazza. Brüsszel nem tiltja ugyan a génmódosított növények termesztését, de olyan szigorú feltételeket támaszt, amelyeket csak nagyon kevés cég tud teljesíteni. Az Európában termesztett kukorica kevesebb mint 2 százaléka genetikailag módosított. Eddig öt EU-tagállam – Franciaország, Magyarország, Görögország, Lengyelország és Ausztria – tiltotta már be a génmódosított kukorica termesztését környezeti hatásai miatt. A biotechnológiáról 2007-ben készített EU-vizsgálat megerősítette, hogy a génmódosított növénytermesztési szektor nem teljesít valami jól. Ugyanakkor a környezetbarát mezőgazdasági módszerek, mint például a biogazdálkodás, több munkahelyet hoznak létre, serkentik a vidéki gazdaságot, és természeti környezetünk számára is biztonságosabbak.