Idén az újbor mennyisége legalább egymillió hektoliterrel lehet kevesebb a tavalyinál: a termelők szerint 5,5 millió hektoliter újbor kerülhet a pincékbe az átlagos 6,7 millió hektoliteres éves mennyiség helyett.
„A nemes szőlőt megviseli a hirtelen változó, szélsőséges időjárás” – világosított fel Johann Brutler, a Szatmár megyei Krasznabéltek Nachbil borászatának vezetője. A szakember szerint sem a sok eső, sem az azt követő hirtelen jött hőség nem használt az idei termésnek. „Ennek ellenére optimisták vagyunk, lehet, hogy valamivel kevesebb szőlő lesz idén, mint az előző években, de csak minimális veszteségről lehet beszélni” – tette hozzá a borász. Brutler szerint egyébként is válogatnak, és a rosszabb minőségű termést kidobják. Bélteken az időjárási viszonyok függvényében várhatóan 10 napon belül kezdik a szüretet, és ez fajtától függően egész ősszel eltart. A Nachbil borászat a Szatmár megyei dűlőkön 16 hektárnyi szőlőt művel, és egy hektárról átlagosan 6 tonna gyümölcsöt szüretelnek le. „A cabernet és a merlot kissé megsínylette a változékony időt, a többi fajta viszont kitűnő minőséget ígér. Így, szüret előtt nehéz jóslatokba bocsátkozni, a végkövetkeztetéseket csak az ősz folyamán tudjuk levonni” – tette hozzá a főborász.
Krasznabélteken egyébként évszázados hagyománya van a borászatnak, és a számtalan történelmi borpincét, illetve az ott szervezett borkóstoló vendégfogadásokat a megyei tanács szakemberei tervezik bevonni a partiumi megye turisztikai körforgásába.
Rendkívül nehéz évet zárnak az Arad környéki szőlőtermesztők, hiszen a kedvezőtlen időjárás miatt sok fertőző betegség támadta meg a tőkéket – tudtuk meg Balla Géza ménesi borásztól. „A peronoszpóra és a lisztharmat komoly gondokat okozott, és attól tartok, ha nem szűnik meg az esős időjárás, később a szürkerothadás is felüti a fejét” – magyarázta a neves szakember. Mint mondta, a ménesi borvidéken az optimális termésnél várhatóan 20–25 százalékkal kevesebb szőlő lesz, és csak azok a gazdák szüretelhetnek kielégítő mennyiséget, akik mindig a megfelelő időszakban kezelték a növényeiket. „Megfelelő időjárási viszonyok között évente nyolc alkalommal permetezünk, idén viszont már tizenegyszer kellett vegyszereznünk. Azoknak a gazdáknak, akik nem minőségi szereket alkalmaztak, illetve késtek, komoly veszteséggel kell számolniuk, akik viszont odafigyeltek, jó termésre számíthatnak” – tette hozzá Balla Géza, aki szerint a kevesebb termés nem jelenti majd azt, hogy kevesebb bor lesz a piacon. A minőséggel kapcsolatban a termelő elmondta, nagyon komoly szelekciót kell végezniük, hiszen ritka az egészséges fürt, ki kell válogatniuk a rohadt és elszáradt szemeket, így a bor minősége nem romlik és tartósítási, illetve tárolási gondokkal sem kell számolniuk.
Bihar megyében is jóval kevesebb lesz a borszőlő, mint tavaly, legalábbis a Bihar Megyei Szőlészek és Borászok Vincellér Egyesületének elnöke, Chifiriuc András szerint. Itt azonban nemcsak az időjárás okoz gondot, hanem az, hogy a kistermelőknek nincs lehetőségük korszerű eszközökkel permetezni. „Egy kézi permetező percenként 0,8, míg egy motoros mintegy 4-6 liternyi vizet permetez ki. Ilyennel azonban nem sokan rendelkezünk” – magyarázta a szakember. Úgy látja, idén 60 százalékkal kevesebb bort állíthat elő, mint tavaly.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.