Idén keserű a székely méhészek sorsa

A találkozó elején Lázár Tibor, a megyei egyesület vezetője leszögezte, azért van szükség rá, hogy évente többször is találkozzanak, egyeztessenek a méhészek, mert folyamatosan újdonságokkal szembesülnek munkájuk során, és fontos, hogy az aktuális hírekről értesüljenek, hogy meg tudják vitatni a felmerülő nehézségeiket. Sebestyén Csaba parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) vezetője felszólalásában rámutatott: évek óta egyre nehezebbé vált a méz értékesítése, ezért a parlamentben olyan módosításokat szorgalmaz majd, amelyek ennek a helyzetnek a javítását szolgálják.

Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) gazdasági igazgatója előadásában kitért többek között arra, hogy az Európai Unióban mintegy 500 ezer méhészet működik, amelyek 240-270 ezer tonna mézet termelnek évente, emellett további 140 ezer tonnát importálnak. Kiemelte, a méztermelés egyre növekszik, így egyre nehezebb értékesíteni a termést, a bő kínálat miatt pedig az ár is egyre nyomottabbá válik. Ismertette, ami a mennyiséget illeti, Románia volt az elmúlt évben az unió legnagyobb méztermelő országa: 2016-ban 35 ezer tonna mézet gyűjtöttek be a méhészek.

A magyarországi méhész szakember vázolta az amerikai helyzetet, majd a piaci verseny okozta árcsökkenés okán beszámolt arról is, hogy jelenleg az Amerikában termelt méz kilogrammja 2 dollár, a kínai méz kilónként 1,57 euróért érhető el, az ukrajnait pedig 1,86-ért lehet beszerezni. Az Argentínában előállított méz kilogrammonként 2,21 euróba kerül. Hangsúlyozta, mivel ilyen áron nem állítható elő a méz, így nem csoda, hogy a hazai termelők sem tudják felvenni velük a versenyt. Jelenleg egy kilogramm méz ára Erdélyben 25 és 40 lej (5 és 8 euró) között mozog. Mészáros József a továbbiakban kitért még a mézhamisítások formáira, a magyar méhészeti program szigorításaira, a szakma kilátásairól és lehetőségeiről is szót ejtett, illetve beszámolt azokról a kezdeményezésekről is, amikkel az OMME a méhészeit segíti.

Lázár Istvánt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) munkatársát a rövidesen induló Országos Méhészeti Program ismertetésére kérték fel. A szakember előadása elején tisztázta, egyelőre még a programra vonatkozó miniszteri rendelet tervezete sem ismert, így habár összegyűjtött minden elérhető információt, azok a rendelet megjelenését követően még változhatnak, kibővülhetnek. Mielőtt a kevés adat ismertetésére tért volna, a 2014/2016-os program utolsó évének eredményéről számolt be. Mint kiderült, 2016-ban a Hargita megyei méhészek a lehívható kiírások (a gyógyszer és aljdeszka, állomány, illetve kaptár vásárlására szóló támogatás) révén mintegy 380 ezer lejt igényeltek az országos keretből (annak 1,25 százalékát). Erre az összegre hatvanhárom méhész pályázott 7375 család méhvel.

Az APIA munkatársa továbbá vázolta a tudnivalókat az új program öt várható kiírásáról – technikai segítség méhészeti szövetkezeteknek, méhbetegségek megelőzésének támogatása, vándorméhészet segítése, laboratóriumi felszerelések vásárlásának támogatása, valamint állományvásárlási támogatás –, illetve ezek igénylési feltételeiről.