A túlzottan csapadékos és hideg májust enyhén megsínylették a kultúrnövények Szatmár megyében. A kukorica levelei kissé megsárgultak, a megye termőterületének 15 százalékát pedig még be sem tudták vetni, mert a talaj nagyon puha ahhoz, hogy a munkagépek rá tudnának hajtani.
„A mi konyhakertünk felét három napra ellepte a belvíz. Ez az idő elegendő is volt arra, hogy kipusztuljanak a növények. Már nem sok reményünk van, hogy a talajfelszínen maradt pocsolyában még beérhet valami” – panaszolja az egyik börvelyi gazda. Ioan Cioltean, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője lapunk kérdésére elmondta, a kalászosoknak kifejezetten kedvezett ez az időjárás.
„Amennyiben nem lesz több eső, az ősszel elvetett gabonafélék rekordterméssel kecsegtetnek. A búza például egy méternél is magasabb, és hihetetlenül dús” – részletezte a szakértő. Cioltean úgy véli, amennyiben a következő hetekben nem lesznek rendkívüli esőzések, hamarosan a parlagon hagyott területeket is bevethetik, és a korai érésű, hibrid kukoricafajok még behozhatják a lemaradást. „Azonban ha tovább tart a csapadékos időjárás, komoly gondokra számíthatunk.
Megdőlhet a búza, és a nedves talajon nehézkes lesz az aratás. Emellett a talajvíz is tönkreteheti majd a termést. Eddig még a megye egyetlen településéről sem jelentettek nagyobb veszélyt, reméljük, már nem is lesz” – fogalmazott az igazgató. A mezőgazdasági szakértők úgy vélik, akkor sem lesznek gondok, ha meleg és száraz nyár következik, mert a talajban felgyűlt annyi nedvesség, amellyel a kultúrnövények átvészelik a hőséget.
Egyelőre nem jelentettek károkat Bihar megye területéről – közölte lapunkkal a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési hatóság igazgatóhelyettese, Adrian Seher. A szakember úgy véli, a termés alakulása függ attól, hogy a továbbiakban hogyan alakul a térség időjárása. Meglátása szerint egyelőre a szőlősökben és a gyümölcsösökben keletkezhetett kisebb-nagyobb kár, de a repce- és búzaföldeket is érhette baj. Azt azonban biztosra veszi, hogy az ilyenkor megszokottnál jóval alacsonyabb hőmérséklet mindenképpen próbára teszi a terményeket. Mint elmondta, a hivatal saját szakállára nem vizsgálódik, csak akkor, ha bejelentést kap valamilyen kárról a megye területén.
A nedves, esős május nem okozott akkora kárt a háromszéki mezőgazdaságban, mint ha szárazság lett volna, állapította meg a Krónika kérdésére Könczei Csaba. A Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság szakembere elmondta, a földek nedvesek, így a termelők nem tudnak rámenni, hogy gyomirtózzanak. Kovászna megyében a legnépszerűbb kultúrák a burgonya és a répa, mindkét terménynek még a kikelés előtt szüksége van a vegyszerezésre.
Az esőzések alatt s után a nedves földre nem lehetett rámenni gépekkel, ezért a gazdák többsége nem tudta a vegyszert kiszórni a földekre. Tegnap már napsütéses, meleg idő volt, így a nedves földből hamar kikel a krumpli és a répa, fennáll a gyomosodás veszélye. Néhány gazda még vetés előtt kiszórta a gyomirtót a répaföldekre, nekik semmilyen kárt nem okozott az esős május. Könczei Csaba úgy véli, a gyomosodás semmiképpen nem okoz akkora terménykiesést, mintha szárazság lett volna, ami a növények fejlődését vetette volna vissza.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.