2010. január 07., 09:402010. január 07., 09:40
A vállalkozás akkor 528 mesterségesen megtermékenyített anyanyúllal indult. A számítások szerint két és fél hónaponként minden anyanyúl 8-9 kisnyulat fial, így az állomány rövid idő alatt ötezer főre szaporodott volna. Újabb három hónap után a nyulak elérik a vágósúlyt, vagyis 2,5 kilogrammosak lesznek, így a telepről piacra kerülhet az első hússzállítmány.
A becslések szerint a málnási farmon évente 90 ezer kilogramm húst állíthattak volna elő, amit az országban és külföldön lehetett volna értékesíteni. Elméletileg a nyúltenyésztés rendkívül nyereséges vállalkozás, hiszen a szapora nyúl nem túl igényes, és a hús néhány hónapos ciklusokban értékesíthető. Száfta András azonban kénytelen volt csökkenteni a nyulak számát a farmon, mert nem tudja az előírások szerint levágni a kisállatokat.
Az üzletember a Krónikának elmondta: tavaly januárban lépett életbe egy rendelkezés, amely a saját termelőegységen belül a vágópontok létrehozását szabályozza. Amire a jogszabály megjelent, a vállalkozó pénze elfogyott, így már nem tudta teljesíteni az elvárásokat, például inoxlemezekkel borítani a falakat. Amíg a saját vágópont létrehozására összegyűl a pénz, nem lehet a nyulakat levágni, mert az országban nincs erre szakosodott vágóhíd. Romániában fél kilogrammnál alacsonyabb az egy főre eső évi nyúlhúsfogyasztás aránya.
A nyúlhússal való táplálkozás élettani hatásai még a baromfihúsnál is jóval kedvezőbbek. Kitűnően illeszkedik a korszerű étkezési szokásokba, kifejezetten „könnyű” húsnak minősül. Fehérjetartalma magas, 17–20 százalékos, zsírtartalma alacsony, és minden más zsírfélénél könnyebben emészthető. Beszerzése azonban nem egyszerű, bár néhány nagyáruházláncban már megvásárolható, a Magyarországról behozott nyúlhús kilogrammjáért 30 lejt kérnek el. Száfta András elmondta, ő 20–25 lejért tudná forgalmazni a nyúlhúst.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.