Harmadszorra terjesztették a törvénytervezetet a parlament elé az RMDSZ-es képviselõk

A mezõgazdasági földterületek hatékony megmunkálására, illetve a vidéken élõ lakosság felzárkóztatására jó megoldásnak ígérkezik a tagosítás, a parcellák összevonásán, csoportosításán és a vidék infrastrukturális fejlesztésén alapuló módszer. Csökkenne a határbarázdák száma, a földparcellákon vágott „ösvények” – az „elutalások” – megszüntetése révén pedig növekednének a megmûvelhetõ területek. Az így nyert nagyobb parcellákat gazdaságosan lehet gépekkel megmûvelni, a kiépített úthálózat pedig biztosítja a földterületek gyors és biztonságos megközelítését. Mindez a szállítási, illetve a gépek karbantartási költségének csökkenését is eredményezi. A piackutatást szakértõi csoport végzi, és a termelést rugalmasan, a piac kívánalmai szerint módosítják. A tagosítás által létrejövõ gazdaságok „több lábon” állnak, azaz a növénytermesztéssel párhuzamosan az állattenyésztést, a faluturizmust és a kézmûipart is fejlesztik. Hangsúlyt fektetnek ugyanakkor a termékek folyamatos minõségi ellenõrzésére. A tagosítás módszere hatékony és mûködõképes, számoltak be a konferenciára meghívott svájci szakemberek.
„Húsz évig tartott Svájcban az átszervezés – magyarázta Theo Maissen, a svájci parlament helyi és regionális ügyekkel foglalkozó környezetvédelmi és mezõgazdasági elõadója. – A tagosítás beindítása az elõtanulmányok elkészítésével kezdõdik, ami két-három évig tart. A második fázisban térnek át a tervek megvalósítására, amely a rendelkezésre álló pénzalapok függvényében alakul, hiszen ebben a fázisban már végzik az útjavítási, talajjavítási munkálatokat.” Komlóssy Józsefnek, a svájci Ralf-Ch projektkoordinátorának és a helyi önkormányzat nyitottságának köszönhetõen egy szakemberekbõl álló társaság már két éve dolgozik a Ralf-Ro kísérleti projekten Gyergyóremetén. A társaságnak eddig a tulajdonviszonyok tisztázását, a földterületek beazonosítását, illetve a tervek elkészítését sikerült megvalósítania. Minderrõl Rákossy Botond, a Ralf-Ro Egyesület elnöke számolt be.
A svájci segítség viszont nemcsak a módszer átadásában nyilvánul meg, a svájci kormány 120 ezer euróval támogatja a remetei kísérleti projektet. „Ezt a pénzalapot azért hoztuk létre, hogy ösztönözzük a remeteieket a tervek elkészítésére” – magyarázta Maissen, hozzátéve, hogy a tagosítás kivitelezéséhez szükséges további támogatást majd kormánytámogatásból, illetve a csatlakozást követõen uniós alapokból kell biztosítani. „A tervek készítésével párhuzamosan a mezõgazdasági menedzsment fejlesztése is fontos. Ennek a folyamatnak a következõ hét évben le kell zárulnia” – fûzte hozzá a Maissen által elmondottakhoz Agnes Schierchuber, az Európai Unió mezõgazdasági bizottságának alelnöke.  
A tagosítás hatékonyságáról és szükségességérõl képekkel illusztrált meggyõzõ elõadást tartott Franz Bernhard, a svájci Ralf Egyesület elnöke. Hangsúlyozta, éppen a tagosításnak köszönhetõen emlegetik példaként Svájcot még a fejlett mezõgazdasággal rendelkezõ országokban is, és Romániának kitörési, fejlõdési lehetõséget kínál a projekt. Ennek viszont még nincs törvényes kerete Romániában, bár már harmadszorra kerül a parlament elé a Becsek Garda Dezsõ és Kelemen Atilla RMDSZ-képviselõ által, svájci modell alapján kidolgozott tagosítási törvénytervezet. „A tervezet biztosítaná a tagosítás megvalósítását, és az ország mezõgazdasági fejlõdése érdekében szükséges az elfogadása. A jelek szerint ezt már a román kollégák is kezdték megérteni, hiszen miután kétszer visszautasították, a Nagy-Románia Pártot leszámítva valamennyi párt támogatja a tervezet újratárgyalását” – jelentette ki Garda.