Harc a spekulánsok ellen

Miközben a kormány tegnapi ülésén a Romániában termelt agrártermékek népszerűsítését és értékesítését szolgáló programot vitatott meg, amelyet a mezőgazdasági tárca terjesztett elő, Emil Boc kormányfő felhívta a figyelmet, hogy az országban lssan nemzeti sporttá válik a zöldség- és gyömölcsértékesítők körében az adócsalás. „Tudomásomra jutott, hogy a zöldség- és gyümölcsforgalmazók körében jelentős méreteket öltött az adócsalás. Úgy tűnik, ez vált az új nemzeti sporttá.

Miközben folyamatosan arról panaszkodunk, hogy nem tudjuk eladni a romániai mezőgazdasági termékeket, kiderült, hogy a problémák zömét az adófizetés elmulasztása jelenti ebben az ágazatban” – jelentette ki a kormányfő a csalás és az adócsalás elleni közdelem összehangolására hivatott tárcaközi bizottság ülésén kedden. A testület első alkalommal ült össze, egyik legfontosabb feladata pedig az, hogy olyan jogszabálytervezeteket dolgozzon ki, amelyek elősegítik az adócsalók elleni küzdelmet.

A legnagyobb problémát a spekulánsok jelentik, akik közvetlenül az őstermelőktől vásárolják fel a termékeket alacsony áron, hogy aztán többszörös nyereséggel adjanak túl a termékeken a piacokon. Nyereségük jelentős, mivel rendszerint a hivatalos eljárást mellőzve, zsebből fizetnek a gazdáknak, így az állam egyetlen lejt sem kap a tranzakció nyomán, és az őstermelők is jelentős profittól esnek el, hiszen a spekulánsoktól kapott összeg rendszerint még az eredeti befektetést is alig fedezi.

„Álőstermelő” viszonteladók

Hogy országos problémáról van szó, az is jelzi, hogy a Székelyföldön is ismert a probléma. „Az őstermelők csak területadót fizetnek a helyi önkormányzatnál, míg a viszonteladók úgy adóznak, mint bármelyik cég: forgalmi adót, profitadót fizetnek” – magyarázta Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi zöldségpiacot működtető Tega Rt. igazgatója. Az őstermelőknek nem kell számlát adniuk, a viszonteladóknak azonban ez kötelező. Ettől az évtől vezették be, hogy az őstermelőknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat az élelmiszer-biztonsági hivatalnál, és házilag is elkészíthető címkékkel kell ellátniuk terményeiket.

Ez nem történik meg, mint ahogy általában a viszonteladók sem adnak számlát. Az igazgató elmondta, nem tartozik a hatáskörükbe az árusok ellenőrzése, amikor asztalt foglalnak, be kell mutatniuk az őstermelői engedélyüket vagy a cégbejegyzési papírjaikat, és ezek alapján kötnek szerződést. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat úgy határozott, hogy a város piacain 50 százalékos kedvezményben részesülnek a sepsiszentgyörgyi és 20 százalékosban a háromszéki őstermelők. A viszonteladók azonos elbírálás alá esnek, függetlenül attól, hogy helybeliek vagy sem.

Az adócsalás a piacon általában úgy történik, hogy a meglevő földterületükre kiváltják az őstermelői engedélyt, de az ott megtermelt mennyiség mellett még viszonteladóként is értékesítenek árut, lerakatokból felvásárolják és továbbadják. Ezt nehéz ellenőrizni és bizonyítani, hiszen nem lehet pontosan fölbecsülni, mennyi termés lesz egy adott földterületen, és mekkora mennyiség kerül forgalomba a piacon. Évekkel ezelőtt működött a piaci rendőrség, ők ellenőrizték többek között azt is, hogy a piac bejáratánál a viszonteladók ne vásárolják fel a termékeket az őstermelőktől, hogy azt drágábban adják tovább. A rendőrség átszervezése során azonban a piaci rendőrséget felszámolták.

Jelentős károk

Emil Boc miniszterelnök is elmondta, az adócsalók a leggyakrabban fantomcégek alapítása révén kerülik el az állami illetékek befizetését. Mint kifejtette, korábban már elindítottak egy olyan akciót, amely- és dohánytermékek, valamint a kőolajtermékek piacán tapasztalható adócsalás visszaszorítását célozta, ennek tapasztalatait is fel kívánják használni a mezőgazdasági maffia elleni küzdelemben. Emil Boc leszögezte: nem arról van szó, hogy újabb adókat kívánnak kivetni a termelőkre, hanem arról, hogy hatékonyabbá kívánják tenni az adók és illetékek behajtását. Az adóhatóság kimutatásai szerint az év első felében az adócsalók összesen mintegy 850 millió lejes kárt okoztak az államkasszának.