Göröngyös a bor útja a Küküllőmentén

Tovább késik a Maros megyei Küküllőmente turisztikai fejlesztését szolgáló A bor útja nevű projekt megvalósulása, miután a megyei önkormányzat nem vette át a terv első fázisaként elvégzett felújítási munkálatokat. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke bejelentette: azért döntöttek így, mert Ádámos község térségében nem megfelelő módon oldották meg a talajcsuszamlás megállítását, ezért ott ismét meg kell erősíteni a talajt. „A munkálat nem éri el azt a szintet, ami elfogadható lenne, tehát nem történt meg az átvétel”– szögezte le Lokodi.

A szászok által egykor Weinlandnak, azaz Borföldnek nevezett vidék fellendítését szolgáló beruházás közvetlen célja az volt, hogy a vidéken elsősorban az infrastruktúra fejlődjön: a küküllőmenti szőlővidék és a Fehér megyei Zsidve közötti turisztikai útvonal kialakítására szövetkeztek, azaz arra, hogy Balázsfalvát és Dicsőszentmártont korszerű, 32 kilométeres aszfaltút kösse össze, amire aztán „ráépülnének” a borászati, turisztikai létesítmények.

A beruházás összértéke meghaladta a 7 millió eurót, ebből 6 millió euró vissza nem térítendő hitel volt – a PHARE program keretében nyerte el az összeget a két megye. 2006-ban ki is írták a nemzetközi tendert, és egy portugáliai cég kapta meg az útkorszerűsítés jogát. A munkálat során 11 hidat is fel kellett újítani.

„Hazai cég nem jelentkezett, mivel nem tudtak eleget tenni a feladatkiírásban leírt követelményeknek. Németországi, osztrák és magyarországi cégek is jelentkeztek, de végül egy portugál vállalkozó nyert” – tájékoztatta lapunkat a Maros Megyei Tanács infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó munkatársa, Nicoleta Bochiş.

Bochiş elmondta: a Maros Megyei Tanács 700 ezer euróval járul hozzá a beruházáshoz. A 32 kilométeres útszakaszból 11 kilométernyi halad át Maros megyén, a többi Fehér megyében található. Az útszakasz átvételét idén, szeptember végén kellett volna megejteni, de mivel kifogások merültek fel a minőséggel kapcsolatban, egy évvel halasztották a határidőt.

Pedig a beruházásra nagy szükség van: a rosszul végrehajtott privatizáció, a kisparcellás gazdálkodás a küküllőmenti borvidékek lepusztulásához vezetett. Márpedig ennek az egyéb adottságokban egyáltalán nem bővelkedő tájnak igen nagy szüksége lenne arra, hogy a bortermesztésre kiválóan alkalmas talaj továbbra is meghozza gyümölcsét, és ez a borturizmus, a faluturizmus fellendüléséhez vezessen.

A bor útja projektnek csak az első fázisa az aszfaltút megépítése, és még ez a fejezet sem zárult le. A Küküllőmentén az utóbbi években megjelent ugyan egy-két külföldi vállalkozó, akik fantáziát láttak a szőlőtelepítésben, ám – mint azt a Krónikának Seprődi József bortermelő elmondta – a helyi gazdák sajnos nem igyekeznek. „Össze kellene fogniuk, hogy együttes erővel színvonalas borpincét, egyéb létesítményeket hozzanak létre. De ami késik, nem múlik. A Küküllőmentén folyékony aranynak mondott, jó minőségű helyi borok menthetik csak meg a mi vidékünket az enyészettől” – fejtette ki lapunknak Seprődi.

A Maros és Fehér megyét felölelő régióban mindössze három-négy komolyabb borászat működik Dicsőszentmártonban, Zsidvén és Küküllőváron, ez utóbbi a híres Bethlen–Haller-kastélyban. Ez a Jidvei nevű cég vásárolta meg az örökösöktől. Claudiu Necşulescu tulajdonos – Seprődi József szerint – másfél milliárd eurós uniós támogatást kapott a kastély felújítására, amelyben nemcsak borpincét, de borászati múzeumot is be szeretne rendezni.

A Bethlen Miklós által az 1600-as években épített kastély a kommunizmus idején a zsidvei Állami Mezőgazdasági Vállalat tulajdonában volt. 1999-ben vásárolta meg a Jidvei cég, és 2003-ig itt készült a Jidvei pezsgő. A kastély jelenleg a turistacsoportok által is csak úgy látogatható, ha a gyulafehérvári Jidvei cégnél jó előre bejelentkeznek, és engedélyt kapnak a belépésre.