Gazdátlan lótenyésztés

Költségmegtakarítási intézkedései eredményeként a kormány átszervezte a lótenyésztési ágazattal foglalkozó intézményeket: korábban az állami Országos Lótenyésztési Főhatóság felelt a nemesítéssel és szaporítással kapcsolatos valamennyi adminisztratív teendőért, január elsejétől azonban ezzel az Országos Fajtanemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal (ANARZ) foglalkozik.

Antal István, az Országos Lótenyésztési Hatóság szatmári regionális igazgatója elmondta: korábban 10 országos központban látták el a szakemberek a lótenyésztéshez kapcsolódó feladatköröket. Az állomány pontos számbavételével, szakszerű szelekcióval, a fajtiszta lovak elterjesztésével és törzskönyvezésével foglalkoztak. Ez évtől ezt a tevékenységi kört 8 regionális központ felügyeli. „Eddig Szatmárnémetiben volt az egyik regionális felügyeleti központ, ám költségmegtakarítás címén ezt megszüntették, és a környező megyéket összevonták. Ezentúl a kolozsvári székhelyű lótenyésztési központhoz Kolozs, Beszterce-Naszód, Szatmár, Máramaros, Szilágy és Fehér megye tartozik majd” – mondta a szakember. 

Antal szerint a lótenyésztési hatóság egyik percről a másikra egy nyereségesen működő, önfenntartó intézményből állami finanszírozásba került át. „Az  intézmény országos szinten 600 ezer lejes profittal zárta a 2009-es évet. Nem értem, mi a költségmegtakarítás ebben az esetben” – mondta a Krónikának az állattenyésztési mérnök. – Most azt sem tudom megmondani, milyen funkcióba helyeztek át. Aláírtuk a munkaszerződést, és azóta semmi fejlemény” – panaszolja a korábbi intézményvezető.

Az intézmény munkatársai jelenleg csikóbélyegezéssel, törzskönyvek kiállításával, tenyészvizsgáztatással foglalkoznak, és egyéb fajtanemesítéshez kapcsolódó feladatkört látnak el. „2006 óta vagyunk jelen az ágazatban, és nagyon fontos munkát végzünk. Törvényi keret szabályozza, hogy a falusi tenyésztők csak törzskönyvezett, minden tekintetben bevizsgált tenyészménnel fedeztethetik kancáikat. Az állam így kívánja feljavítani az országos lóállományt. Eddig ezt mi felügyeltük, ezután viszont nem fizetik a fogyókellékeket, és a kiszállások díját sem.

Ez a feladat terepmunkát igényel, ám ahhoz feltételeket kell teremteni” – véli Antal. A szatmári állattenyésztési mérnök szerint korábban magyarországi szakemberek jöttek a partiumi településekre elvégezni a fajtanemesítéssel kapcsolatos teendőket, mert országos szinten nem volt megoldva a kérdés, így az itteni lovak a szomszédos ország nyilvántartásaiban szerepeltek. „Pár éve az egyik arab telivér csikómat szerettem volna bejelenteni, de itthon nem volt kihez fordulni. Akkoriban az erdészeti hivatal hatáskörébe tartozott a lónemesítés, de hiába kértem a segítségüket. Valószínűleg azért, mert ez az ágazat csak névlegesen tartozott a hatáskörükbe, de meghaladta a kompetenciájukat” – tette hozzá Antal.

Európa egyik legnagyobb lóállománya a romániai, ám mindössze egy százaléka fajtiszta, ami rendkívül alacsony arány más európai országokhoz mérve. „Megközelítőleg 850 ezer ló van az országban. Ám ebből csak pár száz törzskönyvezett nemes telivér, legtöbb az erdészeti hivatal tulajdona. A becslések szerint megközelítőleg 4000 darab fajtatiszta állat van magántenyésztőknél, de erre vonatkozóan pontos felmérés eddig még nem készült. Egyre kevesebb a lovasgazda az országban, hiszen korábban egymilliónál is több lovat számoltak a román hatóságok” – magyarázta Antal István.