Gazdaságos energiafűz

Ilyen a világ több országában elterjedt energiafûz (Salix viminalis „energo\"), amelyet Svédországban több fûzfajta kinemesítésével hoztak létre.

„Romániában kizárólagos termesztõi és értékesítõi vagyunk az energiafûznek – fejtette ki Benkõ Sándor, a Hargita megyei Phoenix Company vezetõje. – Egyelõre csak egy 12 hektáros csemetekertben, szaporítás céljából termesztünk.\" Hozzátette, beszereztek már minden engedélyt, hogy a jövõben a dugványokat értékesíthessék, és maguk is energia-elõállítás céljából termesszék a növényt. „Jelenleg 70 hektárra való dugványt tudtunk Csíkszeredában termeszteni \" – összegezte Benkõ Sándor.

Az energiafûz fajtáját elsõsorban energetikai célokra nemesítették. A növény jelentõs szalicil-alkohol tartalma miatt igen magas fûtõértékkel rendelkezik, körülbelül 4900 kilokalória kilogrammonként. Az energiafûzzel történõ fûtésnél a fûtés költsége legfeljebb a koksznak 50, a gáznak 30, a fûtõolajnak pedig 20 százaléka. E célra történõ felhasználása azért is indokolt, mivel fûtési paraméterei a benne lévõ szalicil-alkohol miatt megegyeznek a feketeszénpor fûtõértékével, és fele a fûtõolaj vagy a gáz fûtõértékének – olvashatjuk a www.avarok.ro internetes portálon.

Igénytelen talajon is termeszthetõ

A mai ismeretek szerint ez a fafajta a leggyorsabban növõ mind hosszra – naponta 3-3,5 centimétert képes a hajtás növekedni –, mind tömegre. Már az elsõ vegetációs év után vágható állapotba kerül. Hozama az elsõ év után körülbelül 8–10 tonna hektáronként, míg a harmadik év után már a 40–60 tonnát is eléri hektáronként egy év alatt. Magas talajvizû vagy árvizes területen egy kifejlett növény naponta akár 15–20 liter vizet képes elpárologtatni. Betegségekkel szemben ellenálló, és attól sem kell tartani, hogy a vadak kárt tesznek a terményben, mivel nem kedvelik acetil-alkohol tartalma miatt. A kinemesített fûz ugyanakkor jó mézelõ növény.

A fûzek igen széles területen, mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt elõforduló növények. Különösen jól tûrik az eltérõ hõmérsékletû viszonyokat. Így már az utóbbi években egyre nagyobb területeket ültetnek be vele Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában. Az utóbbi három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az energiafûz igen jól tûri a homokos, száraz talajt és a magas hõmérsékletet, így 45 százalékkal nagyobb terméshozamot érve el Magyarországon (60 tonna hektáronként), mint Svédországban (40–45 tonna hektáronként). Ezek az adatok azt mutatják, hogy Romániában is minden feltétel adott a sikeres termesztéséhez. Az energiafûz képes igen kedvezõtlen talajon, például külszíni bányák meddõhányóin, mint rekultivációs növény fejlõdni. Természetesen lassúbb tempóban, mint a normál talajon, de mélyre nyúló gyökérzete lehetõséget ad a rossz minõségû talajokban való növekedésre is. Az ilyen talajon viszont a területek humuszképzésében óriási szerepe lehet. A növény részére optimális az 5,5-6,5 közötti pH-érték, de ültethetõ 3,5-10 pH-értékû talajon is. Kedvezõ növekedésre lehet számítani, ha a talaj vízháztartása aránylag jó.

Ültetés és betakarítás

Az energetikai célra nemesített fûz szaporítása körülbelül 20 centiméteres dugványok telepítésével történik. Legkedvezõbb a dugványok minél gyorsabb felhasználása. Ültetés elõtt ezeket a dugványokat 24–48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hõmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot öntözés nélkül is átvészel.

Az ültetést kora tavasszal, a fagyok megszûntével célszerû elvégezni, ugyanis a talaj nedvessége ilyenkor a legkedvezõbb. A dugványok ültetése kézi vagy gépi erõvel végezhetõ, miután a talaj megfelelõen elõ van készítve. Az ültetést megelõzõen a kijelölt földterületen ajánlott a mélyszántás elvégzése, és a gyomirtás. Az õszi talaj-elõkészítõ mûveletek gondos elvégzése komoly megtakarítást eredményezhet mind a tavaszi növényvédelemnél, mind késõbb a termesztésnél.

A késõbbi agrotechnikától, a növényvédelem módjától (vegyi, gépi vagy kézi) függõen a sortávolság 75–100 centiméter, míg a tõtávolság 40–50 centiméter kell hogy legyen, így hektáronként 14 ezer darab dugványra van szükség. Az ültetést követõen, 2-3 hét után megjelennek a friss hajtások. Amennyiben ebben az idõben elegendõ nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem száz százalékos.A fûzültetvényeknél az elsõ évben különösen fontos a gyomoktól való védelem. A gyorsan növõ gyom mellett nem képes gyökérzetét kialakítani, ezért fontos a területet kétszer gyomirtózni. A vegetáció megindulása elõtt a kétszikû gyomok, míg a megindulása után az egyszikû gyomok ellen kell védeni a talajt. Az energiafûzt az elsõ évben még védeni kell a vadaktól, mivel a friss növények még nem tartalmaznak annyi cseranyagot, mint a következõ években.

A Salix Viminalis telepítésénél az elsõ vegetációs év úgynevezett bevezetõ év, mivel ez a fûz gyökérzetének kialakulási éve. Egy dugványból 2-3 különbözõ hosszúságú – 0,5-2,5 méter – hajtások nõnek ki. Ezek nagysága függ az adott év csapadékától, a vízháztartási körülményektõl és a talajviszonyoktól. Az elsõ év után a füzet vissza kell vágni 5–10 centiméteresre, hogy megindulhasson a bokrosodás, és a második évben már 3–7 szál hajtást hozzon egy dugvány. Ezek hossza év végére elérhetik a 4–6 métert. Energetikai célra legalkalmasabb a harmadik és azutáni években kitermelt fûz. A betakarításra november és február között kerül sor, kisebb területeken kaszával vagy robbanómotoros fûrésszel, míg a nagyobb területeken megfelelõ adapterrel ellátott betakarító gépekkel ajánlott dolgozni. Az energiaforrásra alkalmas növényt aratógéppel aprítják, majd speciális gépekkel brikketálják.

Plusz elõnyök

Az energiafûz környezetkímélõ módon biztosítja kisebb vagy akár nagyobb települések teljes körû fûtési energiával történõ ellátását, alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására, ugyanakkor kiemelkedõ és pótlólagos befektetést nem igénylõ talajszerkezet-javító és tápanyagnövelõ hatású növény, amely egyben értékes, kiegészítõ forrása lehet a „méhlegelõknek\". Az energiafûzt továbbá a papír-, bútor-, épület- és gyógyszeriparban hasznosítják. Ideiglenes utak építésénél, rézsûk, folyó- és patakpartok védelmére alkalmas.

D. K.

(fotó: Benkő Sándor)

Sok a parlagon heverõ terület

Számítások szerint, ha a Romániában jelenleg parlagon heverõ 20 ezer hektár területet beültetnék, egymillió tonna biomasszát állíthatnának elõ, amelybõl egymillió tonna pelletet készítenének, s ez 4,9 millió gigakalória hõenergiának felel meg. Ez az energiaforrás évente a rendelkezésünkre áll egyszeri beültetéssel.