2012. október 11., 06:332012. október 11., 06:33
A talajjavító vállalat (ANIF) Szatmár megyei kirendeltségének vezetője, Papp Zoltán ezért azt ajánlja a termelőknek, hogy kössenek szerződést az általa vezetett hatósággal. Amint arról már írtunk, tavasszal döntött úgy a kormány, hogy fizetésessé teszi a szolgáltatást, ami azt jelenti, hogy csakis pénzért takarítják a másod- és harmadrendű csatornákat.
A rendelet gyakorlatba ültetésére vonatkozólag több módosító javaslatot is nyújtottak be, azonban ezeket a mezőgazdasági minisztérium többségében elutasította. A talajjavítók kérték, hogy a befizetendő pénzeket gyűjtse adó formájában a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), viszont a tárca illetékesei úgy döntöttek, maradnak az eredeti elképzelésnél, és a belvízmentesítő ügynökséget bízták meg azzal, hogy keressék fel az érintett gazdákat, és kössenek szerződést velük.
„Ez egy hatalmas munka, ráadásul a tulajdonosok sem örülnek egyáltalán a dolognak, úgy viszonyulnak hozzá, mintha a fogukat húznák. Lényegében fizetésessé tett az állam egy olyan szolgáltatást, amit az elmúlt 22 évben ingyen biztosítottak a gazdáknak” – magyarázta Papp Zoltán, hozzátéve, hogy Szatmár megyei szinten eddig egyetlen mezőgazdasági társulás látta be a szerződéskötés szükségességét.
A díjszabásra vonatkozóan az igazgató nem kívánt nyilatkozni, mint mondta, ez sem dőlt még el, a végleges tarifákat a megjelenés előtt álló kiegészítő jogszabályok tartalmazzák majd. Nyár elején lapunk úgy értesült, hogy a költségesebb beavatkozások hektáronként 100 lej körüli összegbe kerülnek majd, ennél olcsóbb lesz a munkálat, ha csak árokásásról vagy takarításról van szó. A tervek szerint a pénz körülbelül 60 százalékát állta volna az állam, a gazdáknak pedig az összeg 40 százalékát kellett volna befizetniük, azonban még ez is változhat az elkövetkező hetekben.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.