Nem szívesen emlékeznek majd az idei eperszezonra a Szatmár megyei gazdák: az ültetvények közel 80 százaléka egyetlen nap alatt tönkrement. Az ország földiepertermésének közel felét adó megyében állami kártérítésre várnak, míg Maros megyében a viszonteladók miatt aggódnak.
A Szatmár megyei mezőgazdasági igazgatóság közlése szerint a helyi földieper-ültetvények közel 80 százaléka tönkrement a múlt heti jégverés alkalmával, így a gazdák jelentős részének ezzel véget is ért az idei eperidény.
Ioan Cioltean intézményvezető lapunknak elmondta, a kárfelméréssel még mindig nem végeztek, azt azonban már tudni lehet, hogy a mikolai, kökényesdi és lázári eperföldeket teljesen tönkretette a jég, Halmiban pedig az ültetvények körülbelül egyharmada vált használhatatlanná az ítéletidő következtében.
„Így a termesztők jelentős része annyi bevétellel marad, amennyire korábban szert tett” – fejtette ki az igazgató, aki szerint mindössze 2-3 szedésen voltak túl a gazdák az ítéletidőig. Hozzátette: öröm az ürömben számukra, hogy a korábban, két-három héttel ezelőtt értékesített mennyiséget magas, 10 lej körüli áron sikerült eladniuk.
Kérdésünkre elmondta, bár Szatmár megye körülbelül 10 megyét lát el földieperrel, ezért a keletkezett kár, illetve terméskiesés hatalmas mértékűnek tekinthető. Kérdéses, hogy az érintettek kapnak-e majd kártérítést, a katasztrófa sújtotta területté való nyilvánítás feltétele ugyanis az, hogy egy adott megyében a mezőgazdasági területek 30 százaléka pusztuljon el. Hozzátette: ettől függetlenül megpróbálják elérni, hogy az epertermesztők valamiféle állami segítségben részesüljenek.
Marosvásárhelyen, a Lajos király utcai piacon érdeklődve kiderült: a legtöbb standon jelenleg is Szatmár megyéből – főleg Halmiból – hozott epret kínálnak a vásárlóknak. Az üzletet a viszonteladók rontják – tudtuk meg az egyik, nevét elhallgatni kívánó gazdától –, akik a szatmárinál sokkal ellenállóbb, 5-6 napig is elálló, külföldi fajtákkal szállnak be a versenybe. Egy másik eladó, Dán Enikő munkatársunknak elmondta, a nehézségek ellenére jobb napokon 200-300 kilogramm szatmári földiepret is értékesíteni tud.
A piaci eladók szerint a szatmári epret még körülbelül egy hétig kereshetjük az erdélyi piacokon. Akkora már várhatóan beérik a cserefalvi Bartha Ernő termése, aki Maros megye legfontosabb földieper-termesztőjének számít. Bartha öthektáros ültevényen gazdálkodik, s mint mondta, júniusban rendszerint jelen vannak a vásárhelyi piacokon és zöldségboltokban, de a többi székelyföldi piacra is szállítanak. Bartha Jenőtől megtudtuk, az idei időjárás rendkívül kedvező az epertermesztésnek Maros megyében, és bőséges termésre számít.
A tanárként dolgozó Nyiri Enikő elmondta, eleinte eperpalánták értékesítésével foglalkozott, mára azonban másodállásban 20-25 árnyi területen epret termeszt. „Tavaly ilyenkor drágább volt az eper, idén hamarabb érett. Mi egy jó hete értékesítjük, eleinte 8 lejért árultam, de nagyon keveset tudtam ebben az árban értékesíteni. A piacon már múlt héten 4 lej volt az eper, úgyhogy én sem tudtam 6 lejnél drágábban adni” – mondta a nyárádszeredai termelő.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!