Fotó: Krónika
2007. május 08., 00:002007. május 08., 00:00
Csak az eper hozott pénzt
Az idei év azonban nem sok jót ígér, április végén ugyanis a hőmérséklet helyenként mínusz 5 fokra csökkent, aminek következtében az eperhajtások, a virágok és a már megjelent zöld termés 80 százaléka lefagyott. „Több mint 10 ezer lejes a kárunk – panaszolta Kegyes József kökényesdi gazda, aki családjával 3,5 hektáron gazdálkodik. – Örülünk, ha nem lesz veszteséges az idei év. Itt csak az epertermesztéssel lehet pénzt keresni, most viszont szertefoszlottak a reményeink.” A gazdák és a szakemberek szerint lett volna esély a károk megelőzésére, ha tudták volna, milyen mértékű fagyra lehet számítani. „Egyfajta előrejelzést ad a magyarországi, mást a romániai média, viszont a mi térségünkre gyakran egyik sem érvényes – panaszolta több termelő. – Most is ez történt, felkészületlenül ért bennünket a fagy.” Constantin Burlacu, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa szerint locsolással meg lehetett volna védeni a növényeket, a termelők azonban inkább a füstöléses módszert alkalmazták volna. „A legnagyobb fagykár épp azt a parcellámat érte, amelyet előző nap meglocsoltam – magyarázta Kegyes József. – Ilyenkor szalmát szoktunk égetni a táblák szélén, és a szél által a növényekre fújt füst feloldja a hideget.” A tavaszi fagyok következtében az első szedés – amit május közepén kezdenek – idén valószínűleg jócskán kitolódik, pedig ez szokta a legnagyobb bevételt hozni a gazdák számára. A fajták tekintetében nem volt egyöntetű az okozott kár – a később érő epernél ugyanis egyelőre „csak” 30 százalékos terméskiesést jósolnak a szakemberek.
„Mivel az eperföldekre nem kötöttek biztosítást, a gazdák csak akkor remélhetnek kártérítést, ha a térséget katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják” – szögezte le Burlacu. A Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és a prefektúra sürgősségi helyzeteket kezelő osztálya azért megpróbált kárpótlásért folyamodni. Összeállították a katasztófa sújtotta övezetté való nyilvánításhoz szükséges iratcsomót, melyet az igazgatóság a mezőgazdasági, a prefektúra pedig a belügyminisztériumhoz juttatott el.
Kockázatos korszerűség
Az epertermesztés jelentős befektetést igényel, az ültetéshez és a kapáláshoz kénytelenek napszámosokat fogadni a nagyobb területeken gazdálkodók. A trágyázás, a vegyszerezés és a szedés is költséges, viszont még az így termesztett földieper is hektáronkénti 10 ezer eurós tiszta bevételt hoz. „Még nagyobb hasznuk lenne, ha áttérnének a Nyugaton használatos módszerekre – fejtette ki Burlacu. – A termelők többségének viszont nincs pénzük ekkora befektetésre, vagy a biztos felvásárlók hiányában nem mernek kockáztatni.”
A gazdálkodók többsége ősszel ülteti el a saját termesztésű palántákat, amelyek az első évben nem teremnek, a következő két évben pedig évi 10–20 tonna közötti termést adnak. Néhányan próbálkoznak a korszerű módszerrel is: a fejlődés előrehaladottabb fázisában lévő palántákat vásárolnak, amelyek már az első évben teremnek. Ezeket a kultúrákat évente újraültetik. Bár ez esetben a költségek elérik a hektáronkénti 35 ezer lejt, Burlacu szerint mégis érdemes lenne áttérni a korszerűbb módszerre, amely egy év alatt hektáronként akár 25–30 tonnát is „ígér”.
Babos Krisztina
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.