Fagy sújtotta eperföldek

Csak az eper hozott pénzt

Az idei év azonban nem sok jót ígér, április végén ugyanis a hőmérséklet helyenként mínusz 5 fokra csökkent, aminek következtében az eperhajtások, a virágok és a már megjelent zöld termés 80 százaléka lefagyott. „Több mint 10 ezer lejes a kárunk – panaszolta Kegyes József kökényesdi gazda, aki családjával 3,5 hektáron gazdálkodik. – Örülünk, ha nem lesz veszteséges az idei év. Itt csak az epertermesztéssel lehet pénzt keresni, most viszont szertefoszlottak a reményeink.” A gazdák és a szakemberek szerint lett volna esély a károk megelőzésére, ha tudták volna, milyen mértékű fagyra lehet számítani. „Egyfajta előrejelzést ad a magyarországi, mást a romániai média, viszont a mi térségünkre gyakran egyik sem érvényes – panaszolta több termelő. – Most is ez történt, felkészületlenül ért bennünket a fagy.” Constantin Burlacu, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa szerint locsolással meg lehetett volna védeni a növényeket, a termelők azonban inkább a füstöléses módszert alkalmazták volna. „A legnagyobb fagykár épp azt a parcellámat érte, amelyet előző nap meglocsoltam – magyarázta Kegyes József. – Ilyenkor szalmát szoktunk égetni a táblák szélén, és a szél által a növényekre fújt füst feloldja a hideget.” A tavaszi fagyok következtében az első szedés – amit május közepén kezdenek – idén valószínűleg jócskán kitolódik, pedig ez szokta a legnagyobb bevételt hozni a gazdák számára. A fajták tekintetében nem volt egyöntetű az okozott kár – a később érő epernél ugyanis egyelőre „csak” 30 százalékos terméskiesést jósolnak a szakemberek.

„Mivel az eperföldekre nem kötöttek biztosítást, a gazdák csak akkor remélhetnek kártérítést, ha a térséget katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják” – szögezte le Burlacu. A Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és a prefektúra sürgősségi helyzeteket kezelő osztálya azért megpróbált kárpótlásért folyamodni. Összeállították a katasztófa sújtotta övezetté való nyilvánításhoz szükséges iratcsomót, melyet az igazgatóság a mezőgazdasági, a prefektúra pedig a belügyminisztériumhoz juttatott el.

Kockázatos korszerűség

Az epertermesztés jelentős befektetést igényel, az ültetéshez és a kapáláshoz kénytelenek napszámosokat fogadni a nagyobb területeken gazdálkodók. A trágyázás, a vegyszerezés és a szedés is költséges, viszont még az így termesztett földieper is hektáronkénti 10 ezer eurós tiszta bevételt hoz. „Még nagyobb hasznuk lenne, ha áttérnének a Nyugaton használatos módszerekre – fejtette ki Burlacu. – A termelők többségének viszont nincs pénzük ekkora befektetésre, vagy a biztos felvásárlók hiányában nem mernek kockáztatni.”

A gazdálkodók többsége ősszel ülteti el a saját termesztésű palántákat, amelyek az első évben nem teremnek, a következő két évben pedig évi 10–20 tonna közötti termést adnak. Néhányan próbálkoznak a korszerű módszerrel is: a fejlődés előrehaladottabb fázisában lévő palántákat vásárolnak, amelyek már az első évben teremnek. Ezeket a kultúrákat évente újraültetik. Bár ez esetben a költségek elérik a hektáronkénti 35 ezer lejt, Burlacu szerint mégis érdemes lenne áttérni a korszerűbb módszerre, amely egy év alatt hektáronként akár 25–30 tonnát is „ígér”.

Babos Krisztina