Érdemes szakszerűen trágyázni a földterületet

Ajánlás a trágyázáshoz

„Magánszemélyek nagyon ritkán rendelnek agrokémiai vizsgálatokat, pedig megérné nekik is, mert akkor pontosan tudnák, milyen arányban vannak jelen a növények számára szükséges tápanyagok a talajban, és hogy milyen szerekkel lehet pótolni a hiányzó összetevőket” – nyilatkozta az Agrárvilágnak Anton Tibil, a Szatmár Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal vezetője. Miután felmérik a talaj adottságait, a hivatal szakemberei összeállítanak egy tervet a talaj termékennyé tételére vonatkozóan, ami ajánlásokat tartalmaz a trágyázáshoz használt szerek típusáról, mennyiségéről és az alkalmazás időpontjáról, annak függvényében, hogy a megrendelő milyen növényfajokat akar termeszteni. ”

Szatmár megyében a gazdálkodók szinte kizárólag az olcsó, nitrogéntartalmú műtrágyákat használják, pedig a talajok többnyire foszforhiányosak. „Sokkal jobban járnának, ha vegyes hatóanyagú szereket vennének igénybe, amelyekben az egyes összetevők – a nitrogén, a foszfor és a kálium – a szükségleteknek megfelelő arányban vannak jelen – mondta Anton Tibil. – Kevesen tudják például, hogy a megye talajaiban a növények három fő tápeleme nem azonos arányban van jelen. A káliumtartalom például többnyire magas, ezért ebből kevesebbet kell adagolni, a nitrogénellátottság is elég jó, viszont a területek többségén foszforhiány tapasztalható.” Az igazgató tájékoztatása szerint a legkedvezőbb megoldás az istállótrágya és a műtrágya párhuzamos használata, ugyanis a vegyszerekkel pótolhatók azok az elemek a talajban, amelyeket a természetes trágyázás során nem sikerül a megfelelő szintre emelni.

Talajvizsgálat megrendelés alapján

A tápanyagszint mérésén kívül fontos ismerni a talajok szerkezetét is, ennek meghatározó szerepe van abban, hogy mikor érdemes egy-egy szerrel trágyázni, ugyanis a különböző típusú talajok nem egyformán képesek felvenni és tárolni, valamint a növényeknek átadni ezeket. A laza talajoknál például fennáll a bemosódás veszélye, így a szakszerűtlen trágyahasználó károsíthatja a talajvizet, esetenként pedig az ivóvízkészleteket is.

Romániában a talajtani és agrokémiai hivatalokat az 1970-es évek elején hozták létre. A felméréseket végző hatóságnak minden megyében vannak kirendeltségei. 1989 előtt rendszeresen ellenőrizték a mezőgazdasági területeket, mára viszont önfenntartóvá váltak, és csak megrendelések alapján dolgoznak. A Szatmár megyei hivatal hektáronként 18 lejért végzi a vizsgálatokat és a szaktanácsadást. Szántóföldeken kéthektáronként vesznek mintát, kaszáló- és legelőterületeken öthektáronként, a gyümölcsösökben és a szőlősökben pedig többnyire két, különböző mélységből (25, illetve 40 centiméter mélyről) vett próba alapján állapítják meg a talajadottságokat. Anton Tibil igazgató szerint a felméréseket négyévente ajánlott megismételni.

Babos Krisztina