Bár többhetes késéssel kezdődött el idén az eperszezon a Szatmár megyei Halmiban, a termesztők szerint a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően az idei terméshozam bőségesebb volt, mint az előző évben. A termékértékesítéssel kapcsolatos problémák azonban idén is megkeserítik a gazdák dolgát.

A szakemberek szerint a legfőbb gond az, hogy a helyi termelők nem cserélik le a hagyományos eperfajtákat olyanokra, melyek több napig tárolhatók, így kénytelenek közvetlenül szedés után túladni a termésen, különben rájuk romlik. A szatmári fajtával ellentétben a romániai piacokat elárasztó, külföldön termesztett földieperfajták sokkal ellenállóbbak, 5-6 napig is elállnak, emiatt a romániai gazdák gyümölcsét – bár sokkal ízletesebb – jóval olcsóbban lehet eladni.

Alkalmazkodási problémák

A magyar–román–ukrán hármas határ közelében fekvő Halmiban és környékén az 1960-as években honosodott meg a földieper-termesztés, a helybeliek több mint 90 százaléka jelenleg is az ízletes gyümölcs eladásából él, vagy egészíti ki jövedelmét. A múlt rendszerben ez a környék adta az ország termésének közel nyolcvan százalékát, de a mezőgazdasági minisztérium felmérése szerint jelenleg is innen származik a hazai eper több mint ötven százaléka.

Az egykori helyi termelőszövetkezet – ahová a gazdák is beszolgáltatták szerződéses alapon a saját termesztésű gyümölcsöt – szinte kizárólag csak kivitelre dolgozott, a rendszerváltás óta pedig az emberek a közeli piacokon árulják vagy a felvásárlóknak adják tovább a begyűjtött termést. A szatmári eper külföldi értékesítése – megfelelő tárolók hiányában – már szóba sem jöhet.

Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozó Victor Codrea helyi termelő elmondta, a Szatmár megyei gazdák problémái nem új keletűek. Úgy véli, ha a termelők tovább akarják űzni a térségben hagyományos foglalkozást, kénytelenek modernebb termesztési módszereket alkalmazni, saját értékesítési hálózat kiépítésén kell gondolkodniuk, illetve át kell térniük olyan eperfajták termesztésére, amelyek sokkal jobban bírják a tárolást és a szállítást.

A szakember szerint az ízletes szatmári eper titka nem a fajtában, hanem a talaj- és éghajlati adottságokban keresendő, valamint abban, hogy szinte teljesen biokörülmények között terem, és „nem egy számítógépes program adagolja nekik a tápanyagokat”.

A kereskedők szabják meg a piaci árakat

Victor Codrea szerint a termelők egyre gyakrabban panaszkodnak, hogy a korábban jól jövedelmező földieper-temesztés egyre kevesebb pénzt hoz a konyhára. Mint mondta, a viszonteladók pedig annyira leverik az árakat, hogy a termelők nagyon keveset tudnak keresni a nehéz munkával megtermesztett csemegén.

„Míg a kereskedők az eper kilogrammjáért szezonban is elkérnek 6-7 lejt a kolozsvári piacon, addig a termelőknek 2 lejnél nem hajlandók többet fizetni. „A gazdálkodók viszont kénytelenek minél hamarabb túladni rajta, ugyanis az itt termesztett földieper egy-két napnál tovább nem áll el” – mutatott rá.