2010. június 03., 10:282010. június 03., 10:28
A készülő rendelet értelmében az automatán fel kell tüntetni a tej származási helyét, a fejés és a gép feltöltésének időpontját. A vásárlónak tudnia kell, hogy a friss, nyers tejet fogyasztás előtt ajánlott felforralni. Ugyanakkor a 40 literes űrtartalmú tartályokat rendszeresen mosni és fertőtleníteni kell, biztosítani kell a 0-4 Celsius-fokos hőmérsékletet, és a tejet legtöbb 24 óráig lehet tárolni az automatában. A „vastehénnek” is nevezett tejautomatákat kizárólag termelők üzemeltethetik, akik kötelező módon be kell jelentkezzenek az állat-egészségügyi hatóságnál.
Kovászna megyében jelenleg kilenc automata működik, ebből öt Sepsiszentgyörgyön. Egy automatából naponta átlag harminc liter tejet vásárolnak, a bolti árnál olcsóbban, literét 2-2,5 lejért. A tejet fejés után azonnal lehűtik, majd az automata tartályába öntik, a gép tovább hűti és alacsony hőmérsékleten tartja.
Az ország első automatáját a sepsiszentgyörgyi Bartha Ferenc gazdálkodó állította fel, aki a minigazdaságában tartott kilenc tehén napi mintegy száz liter friss tejét értékesítette a korszerű és ökologikus adagolóból, amit akkor hatezer euróért vásárolt.
Sikó Barabási Sándor elmondta, eddig is rendszeresen ellenőrizték a tejautomatákat, és csak kisebb rendellenességeket észleltek. A tejautomaták üzemeltetői is egyetértenek a szabályozással, mert ezzel nő a vásárlók bizalma az ilyen módon értékesített házi tej iránt. Sikó Barabási Sándor elmondta, a legnagyobb veszélyt a piacokon, a lakónegyedekben pillepalackokban árult házi tej jelenti, mert ennek a minőségét vagy a fertőzöttségét nem ellenőrzi senki.
A tejben fellelhető tuberkulózis bacilusa például csak ismételt forralással pusztítható el, de általában mindenki csak az első forrásig főzi a tejet, így a fertőzött tejből továbbterjedhet a kórokozó – hívta fel a figyelmet Sikó Barabási Sándor igazgató.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.