2010. december 02., 09:522010. december 02., 09:52
A Mit eszünk holnap? – a tartósított és génmódosított élelmiszerek között című beszélgetés – melynek a Reményik Sándor Galéria adott otthont – meghívottja Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő volt. A magyar néppárti delegáció mezőgazdasági szakértője előadásában globális szempontból tárgyalta a mezőgazdasági termelés problémakörét, kiemelve, hogy a növekvő népességszámmal együtt nő az élelmiszer-fogyasztás és a vele járó energiafogyasztás is.
Ez egy világszintű élelmiszer-, víz- és energiaválsághoz vezet majd az elkövetkező évtizedekben, és fennáll annak a veszélye is, hogy 2050-re a Föld minden második lakója éhínségben szenvedjen. Effajta pesszimista meglátások kontextusában érkezik az EU új közös agrárpolitikai tervezete, amely csökkentett költségvetést irányoz elő az egész szektor számára, ám valószínűsíthető, hogy az új tagállamok ettől függetlenül, ha kevéssel is, de több támogatást kapnak, mint eddig. Glattfelder ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ezzel párhuzamosan az élelmiszerárak várhatóan növekedni fognak, így a támogatási hiányt a piac fogja valamelyest kompenzálni.
A magyarországi EP-képviselő arról tájékoztatott, hogy habár éles vita van a genetikailag módosított növények (GMO) termesztéséről, felhasználásáról, használatuk széles körben elfogadott gyakorlat világszerte, számos közhasználatú növényt (kukorica, szója, gyapot) már most is ezzel az eljárással termesztenek nagyon szigorú technikai és élelmiszer-védelmi előírások mellett. Uniós szinten még nem született döntés a GMO-k kérdésében, ezért a tagállamok önmaguk dönthetnek ezek engedélyezéséről.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.