Hároméves felmérés alapján készített jelentést egy államfõi bizottság a romániai mezõgazdaság helyzetérõl, mely szerint az ágazat korszerûtlen, nagyon sok a saját használatra termelõ kisgazdaság, kevés a mezõgazdasági munkagép, a gazdák átlagéletkora pedig az uniós átlaghoz képest magas.
2013. július 11., 10:292013. július 11., 10:29
2013. július 11., 10:322013. július 11., 10:32
A bizottság felmérése szerint a megmûvelt földterületek több mint 70 százaléka két hektárnál kisebb, a gazdaságok 97,7 százaléka tíz hektárnál kevesebb területtel rendelkezik, a száz hektárnál nagyobb farmok aránya 0,3 százalékos, a közepes méretû gazdaságoké – amelyek Európa más részein a legelterjedtebbek – nagyon alacsony, mindössze 1,8 százalékos.
Hargita megyében még az országos átlagnál is magasabb a kevés területtel rendelkezõ kisgazdaságok számaránya, nagyon sok az úgynevezett nadrágszíjparcella a megyében. „Nem feltétlenül baj, hogy a mezõgazdaság nagyon felaprózott, sokkal jobb, mint az ország déli részén, ahol a földek bérbeadásával 10–20 ezer hektáros nagyüzemi gazdaságok alakultak ki, a gazdák pedig legfeljebb egy kis parcellán termelnek, vagy csak várják az év végi bért, és támogatásért állnak sorba\" – véli Török Jenõ, a Hargita Megyei Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetõje.
A szakértõ szerint lehet, hogy a Hargita megyei gazdák többsége nem tud többet termelni annál, mint amivel családját, és mondjuk, a két, városban élõ gyermekét ellátja, de „ezek a kisgazdaságok legalább önállóak\". Török Jenõ szerint nem járható út a nagyipari gazdálkodásra történõ áttérés és a mezõgazdaság teljes gépesítése, ugyanis – és ezt tanulmányok is igazolják – nincs alternatíva a mezõgazdaságból ily módon kiesõ gazdatömegek foglalkoztatására.
A vegyszermentesség eredménye
A gazdálkodás jelenlegi formája valószínûleg hosszú távon fenntarthatóbb, mint a nagygazdaságok, amelyek ugyan sokat termelnek, de sok mûtrágyát és vegyszert is használnak, amivel hamarabb tönkreteszik a talajt és a vizeket – magyarázta a vidékfejlesztési igazgatóság vezetõje. Az említett jelentés szerint a romániai gazdák hektáronként feleannyit sem költenek mûtrágyára, mint az európai átlag, ami 113 euró. Török ebben szintén elõnyt lát Hargita megyei viszonylatban, szerinte nyitni kellene a biogazdálkodás felé.
Rámutatott: Hargita megyében a mezõgazdasági területek 88 százalékát az elmúlt több mint tizenöt évben nem érte egy csepp vegyszer sem. Ennek köszönhetõen nagy a biodiverzitás, egy négyzetméteren akár 50–100-féle növényfaj is elõfordulhat, miközben a sok vegyszert használó országokban olyan területek is vannak, ahol négyzetméterenként mindössze két-három növényfaj található. Hargita megye éppen azért tud sok EU-s támogatást lehívni, mert itt még nagy a biodiverzitás – mondta Török Jenõ.
Cél a közösködés
Természetesen nem az a tendencia, hogy minden kisgazdaság áttérhessen a biogazdálkodásra, így a nagyüzemi mezõgazdaság és az önellátó kisgazdaságok között a közepes méretû, családi gazdaságok jelenthetnék az arany középutat Hargita megyében – véli a mezõgazdasági igazgatóság vezetõje. A jobb értékesítés és a nagyobb értékû szerzõdések megszerzése érdekében viszont csoportosulniuk kellene ezeknek a gazdaságoknak, például két-három községenként egy-egy közös válogató- és csomagolóközpont létrehozásával – mondta.
Széchely István
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!