Elõnyt kovácsolnának a hátrányból

A bizottság felmérése szerint a megmûvelt földterületek több mint 70 százaléka két hektárnál kisebb, a gazdaságok 97,7 százaléka tíz hektárnál kevesebb területtel rendelkezik, a száz hektárnál nagyobb farmok aránya 0,3 százalékos, a közepes méretû gazdaságoké – amelyek Európa más részein a legelterjedtebbek – nagyon alacsony, mindössze 1,8 százalékos.

Hargita megyében még az országos átlagnál is magasabb a kevés területtel rendelkezõ kisgazdaságok számaránya, nagyon sok az úgynevezett nadrágszíjparcella a megyében. „Nem feltétlenül baj, hogy a mezõgazdaság nagyon felaprózott, sokkal jobb, mint az ország déli részén, ahol a földek bérbeadásával 10–20 ezer hektáros nagyüzemi gazdaságok alakultak ki, a gazdák pedig legfeljebb egy kis parcellán termelnek, vagy csak várják az év végi bért, és támogatásért állnak sorba\" – véli Török Jenõ, a Hargita Megyei Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetõje.

A szakértõ szerint lehet, hogy a Hargita megyei gazdák többsége nem tud többet termelni annál, mint amivel családját, és mondjuk, a két, városban élõ gyermekét ellátja, de „ezek a kisgazdaságok legalább önállóak\". Török Jenõ szerint nem járható út a nagyipari gazdálkodásra történõ áttérés és a mezõgazdaság teljes gépesítése, ugyanis – és ezt tanulmányok is igazolják – nincs alternatíva a mezõgazdaságból ily módon kiesõ gazdatömegek foglalkoztatására.

A vegyszermentesség eredménye

A gazdálkodás jelenlegi formája valószínûleg hosszú távon fenntarthatóbb, mint a nagygazdaságok, amelyek ugyan sokat termelnek, de sok mûtrágyát és vegyszert is használnak, amivel hamarabb tönkreteszik a talajt és a vizeket – magyarázta a vidékfejlesztési igazgatóság vezetõje. Az említett jelentés szerint a romániai gazdák hektáronként feleannyit sem költenek mûtrágyára, mint az európai átlag, ami 113 euró. Török ebben szintén elõnyt lát Hargita megyei viszonylatban, szerinte nyitni kellene a biogazdálkodás felé.

Rámutatott: Hargita megyében a mezõgazdasági területek 88 százalékát az elmúlt több mint tizenöt évben nem érte egy csepp vegyszer sem. Ennek köszönhetõen nagy a biodiverzitás, egy négyzetméteren akár 50–100-féle növényfaj is elõfordulhat, miközben a sok vegyszert használó országokban olyan területek is vannak, ahol négyzetméterenként mindössze két-három növényfaj található. Hargita megye éppen azért tud sok EU-s támogatást lehívni, mert itt még nagy a biodiverzitás – mondta Török Jenõ.

Cél a közösködés

Természetesen nem az a tendencia, hogy minden kisgazdaság áttérhessen a biogazdálkodásra, így a nagyüzemi mezõgazdaság és az önellátó kisgazdaságok között a közepes méretû, családi gazdaságok jelenthetnék az arany középutat Hargita megyében – véli a mezõgazdasági igazgatóság vezetõje. A jobb értékesítés és a nagyobb értékû szerzõdések megszerzése érdekében viszont csoportosulniuk kellene ezeknek a gazdaságoknak, például két-három községenként egy-egy közös válogató- és csomagolóközpont létrehozásával – mondta.

Széchely István