2010. május 13., 09:162010. május 13., 09:16
A 2004 és 2007 között csatlakozott új tagországokban az uniós átlagnál magasabb, 31 százalékos volt a csökkenési arány. Még így is valamivel többen – 5,8 millióan – dolgoznak a mezőgazdaságban a 12 új tagországban, mint ahányan – 5,4 millióan – a régi tagországokban. Az Unióban ugyanezen egy évtized alatt az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó jövedelem átlagosan 5 százalékkal nőtt. Ezen belül azonban hatalmas az eltérés a régiek és az újak között: a régi tagországokban 10 százalékkal csökkent, az újakban 61 százalékkal nőtt az egy főre jutó jövedelem.
Az egyes országokat tekintve a mezőgazdasági dolgozók számának legnagyobb mértékű csökkenése Észtországban (55 százalék), Bulgáriában (48 százalék), valamint Szlovákiában (43 százalék) volt tapasztalható. A legkevésbé Görögországban (3 százalék) és Írországban (4 százalék) csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. Ami az egy mezőgazdasági dogozóra jutó jövedelmet illeti, ez 17 tagországban növekedett, tízben csökkent.
A legnagyobb növekedés Lettországban (140 százalék), Észtországban (131 százalék), Lengyelországban (107 százalék), az Egyesült Királyságban (71 százalék), valamint Litvániában (70 százalék) mutatkozott. A legnagyobb mértékű jövedelemcsökkenést Dániában (46 százalék), Olaszországban és Luxemburgban (minkét országban 36 százalék), Írországban (30 százalék), valamint Hollandiában (28 százalék) mérték.
Romániában 2000 és 2009 között 41 százalékkal csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma, az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó jövedelem pedig 37,2 százalékkal emelkedett. Ha azonban ezen az egy évtizedes időszakon belül külön megnézzük a 2008 és 2009 közötti változások adatait, akkor már azt tapasztaljuk, hogy Romániában 18,3 százalékkal csökkent az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó jövedelem. Ez utóbbi két év összevetése EU-átlagszinten is jövedelemcsökkenést mutat, mégpedig 12 százalékosat.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.