Büntetnék a hanyag gazdákat

A tárcavezető közölte: a minisztérium felmérései szerint a megművelhető területek körülbelül 20 százaléka hever parlagon az országban: összesen 8,1 millió hektár föld van bevetve, míg közel 2 millió hektár kihasználatlan.

Valeriu Tabără szerint a pótadó 400 ezer személyt érinthet. A tárcavezető ugyanakkor hozzátette: a minisztériumnak nem az a célja, hogy büntetéseket hajtson be. „Csak végső esetben rónánk ki bírságokat. Egyelőre még zajlanak az egyeztetések a termőföldek tulajdonosaival, s a helyzet megoldására keresünk alternatívákat” – fogalmazott Tabără.

Elgondolkodtató adatok

Bár az idei összesítés még nem készült el, a tavalyi adatok alapján is elszomorító képet mutat Bihar megye megműveletlen földjeinek aránya – mondta el lapunknak Nicolae Hodişan, a Bihar Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. A megyében közel 500 ezer hektár mezőgazdasági terület van, ebből 2009-ben mintegy 123 ezer hektáron semmit nem termesztettek.

A legaggasztóbb azonban az, hogy a legtöbb parlagon hagyott terület, nagyjából 28 százalék, szántóföld – tájékoztatott az igazgató. Hodişan szerint Biharnak sokkal nagyobb a mezőgazdasági potenciálja, mint amit a számok mutatnak, ezért bármilyen intézkedés, amely a gondozatlan földek arányának csökkentését segíti elő, csak jót tehet a megyének.

A szakember elismeri, hogy a piac nyújtotta lehetőségek igen korlátozottak, ezért érthető, hogy a gazdák egy része miért nem fektet pénzt földművelésbe, de úgy véli, ha negatív motivációval is, valahogyan véget kell vetni ennek a trendnek. Az igazgató szerint nem tisztességes, hogy azok is megkapják a pénzt, akik aztán nem fektetik azt be mezőgazdasági tevékenységbe.

Megfontolandó felvetés

Székely István, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság statisztikai irodájának vezetője lapunk kérdésére elmondta, megfontolandó a miniszter felvetése, hiszen a parlagon hagyott területekről a gyomnövények magjai, többek között a sokat emlegetett parlagfű, illetve a különböző növényi betegségek könnyen átterjednek a szomszédos, művelt növénykultúrákra.

„Egy hektár termőterület minimálisan szükséges munkálatai legkevesebb 1700–2000 lejbe kerülnek. Ennél nagyobb befektetés magasabb terméshozamot jelent, illetve ehhez az öszszeghez még hozzáadódik a betakarítás költsége is. Ezzel szemben egy ugyanekkora terület gépi kaszálásáért 100–200 lejt kérnek” – mutatott rá a szakember. A partiumi megye területén jelenleg 225 ezer hektárnyi művelhető termőterületet tartanak nyilván, amelyből idén az önkormányzatok illetékeseinek bejelentése alapján 49 ezer maradt parlagon.

Székely szerint ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a kiöregedő lakosság már nem képes megművelni a földeket, a fiatalok pedig nem érdeklődnek a szakma iránt. „Emellett az is gond, hogy sokan ragaszkodnak a régi elveikhez, és nem adják be a földjeiket a társulásokba, így azok nem tudnak nagyobb, összefüggő területeket művelni, mert egy-egy kisebb parcella megszakítja az egységet, és nem éri meg foglalkozni vele” – tette hozzá az irodavezető.

Óvatosságra intenek a szakemberek

Mezőgazdasági termelési szempontból nem kifogásolható a parlagon hagyott földek miatt kirótt bírság, mondta el a Krónikának Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A szakember szerint azonban körültekintően kell eljárni: pontosan fel kellene térképezni a megműveletlen területeket, de fontos azt is megvizsgálni, miért hagyja a tulajdonos megműveletlenül a földjeit.
Kovászna megyében az országos átlaghoz viszonyítva kevés a kihasználatlan terület: a 186 ezer hektár szántó, legelő és kaszáló kevesebb mint egytizede, vagyis 12 ezer hektár nincs kihasználva.

„Ezek a parlagon hagyott területek Erdővidéken és az Olt völgyében vannak, ahol gyengébb a földek minősége. Viszont vannak olyan területek, amelyeknek annyira rossz a minősége, hogy nem éri meg foglalkozni velük. A kommunizmus idején az volt az agrárpolitika, hogy minél több termőföldet kell megművelni, ezért sok legelőt és kaszálót is felszántottak.

Ezeket a területeket úgy kapták vissza a jelenlegi tulajdonosok, hogy a statisztikában szántóföldként szerepelnek. Nem hibáztathatók, ha nem művelik meg, hiszen ezeken csak veszteségesen lehet gazdálkodni. Másrészt ezeknek a földeknek a visszaminősítését a tulajdonosnak kellene kezdeményeznie, de általában nem teszik, mert bonyolult procedúra, és a végső döntést a mezőgazdasági minisztériumnak kell meghoznia” – magyarázta Könczei Csaba.

Vajda Lajos, a sepsiszentgyörgyi Green Energy Egyesület elnöke szerint az energiafűz jelentené a megoldást a parlagadó kivédésére. Az olcsó, fűtésre használható energiafűz vagy a salix viminalis naponta több mint három centimétert növekszik, a jövő egyik energiaforrása lehet. A növény termesztéséhez első évben hektáronként 2000 eurós befektetésre van szükség, évente 200 eurót kell az ültetvényre fordítani, a növényápolás kézi vagy gépi kapálásból és műtrágyázásból áll, és a nyereség évi tízezer eurós lehet. A Háromszéken parlagon hagyott földeken annyi energiafüzet lehetne termeszteni, amennyi két közepes város energiaszükségletét tudja fedezni.

Felháborodott gazdák

Az általunk megkérdezett gazdák felháborodtak a hír hallatán, és sokan arra panaszkodnak, hogy az esős időjárás miatt gépekkel nem tudnak ráhajtani az ázott talajra, és ezért nem művelték meg tavasszal, sőt még nyáron sem lehetett kaszálni. Továbbá az is problémát jelent, hogy a nyugdíjasok kis jövedelmükből nem tudják megfizetni a munkálatokat, sem a büntetést, amelyet a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) szúrópróbaszerű ellenőrzésein ró majd ki rájuk.