Borászok két táborban

A borversenyeket tavalyig a NagykárolyiHegyközség, a háromszáz évealapított termelői egyesület jogutódja szervezte.Két éve azonban a városban alakult egy másik,hasonló célkitűzésekkel rendelkező egyesületis, a Szent Orbán Borlovagrend (Orbán, az egyikfagyosszent, a Nagykárolyi Szőlőskert védőszentje –tőle várták évszázadokon keresztüla helyi gazdák, hogy megóvja ültetvényeiketa fagykároktól). Az elmúlt évben mindkéttermelői egyesület megszervezte a maga különversenyét, az idén viszont már csak aBorlovagrend tartott ünnepélyes megmérettetésta helyi borosgazdák számára. A Hegyközségis tervezett saját borversenyt, viszont elálltszándékától, miután a néhányhéttel korábban tartott közgyűlésenleváltották az egyesület vezetőségét.

Szőlészverseny vagy borverseny?

Míg a Hegyközségragaszkodott ahhoz, hogy a versenyre csakis Nagykárolybantermelt szőlőből készült borral lehessen benevezni, aBorlovagrend inkább a borok minőségéttekintette elsődlegesnek. „A borlovagrendesek mindenképpennyerni akarnak, viszont a verseny nem sportszerű, ha egyesekmáshonnan beszerzett szőlőből készült borokkalindulnak – magyarázta Ludescher Oszkár, a Hegyközségleváltott elnöke. – Nagykároly köztudottannem tartozik a legjobb bortermő vidékek közé,ezért a helyi alapanyagból dolgozó gazdáknagy hátrányba kerülnek, ha jóborvidékekről származó szőlők boraival kellversenyezniük. Bár az alapszabályzat szerint aHegyközség szervezetben csak két év múlvalett volna esedékes a tisztújítás, aközgyűlésen rám támadtak, és olyanembert ültettek a helyembe, aki nem is volt tagja azegyesületnek” – mondta Ludescher. A NagykárolyiHegyközség újonnan választott elnöke,Ioan Bãtãrceanu kijelentette, hogy az általa vezetettegyesület a jövőben nem kíván borversenyekszervezésével foglalkozni, mindössze aszőlőtermelés elősegítésére, illetve aszőlőskertre vonatkozó szabályzat betartatásárakorlátozódik majd a tevékenysége.
A Borlovagrend elnöke, BenzeZoltán másképpen látja a helyzetet. „Minem szőlész-, hanem borászversenyt akarunk” –szögezte le. Külföldön sem keverik össze akét szakmát – a borászok a szőlőtfelvásárolják, és a versenyekenborkészítési tudományukat mérikössze. Távlati terveink között az is szerepel,hogy – részben pályázati úton szerzettpénzből – létrehozunk egy üzemet, aholfeldolgozzuk a helyi gazdák szőlőjét, a bort pedigpalackozzuk, és betörünk vele a piacra” –ismertette a Borlovagrend terveit Benze.

Szép borok megmérettetése

„Húsz éve járokterületi versenyekre bíráskodni, viszont ilyenfinom és szemnek is tetszetős borokat még egyszer semvolt alkalmam kóstolni” – értékelte aborverseny felhozatalát Dorin Popa zsűrielnök, aRomániai Hivatásos BorkóstolókEgyesületének alelnöke. A versenyre 77 bormintátneveztek be, ezekből 26 kapott aranyérmet, 31 ezüstötés 13 bronzot. A verseny legjobb borának kijárónagyaranyat Benze Zoltán cserszegi fűszerese kapta. Popaígérete szerint igyekszik elérni, hogy a jövőévtől a nagykárolyi megmérettetésthivatalosan is jegyezzék, és az itt elértminősítéseket vegyék figyelembe az országosés a nemzetközi versenyeken. „Itt az ideje, hogy ahelyi termelők pénzt is keressenek a bortermeléssel –fejtette ki. – Erre minden esélyük megvan, ugyanis atíz évvel ezelőtti kocsis, magántermőszőlőfajtákból készített borokon kívülmár minőségi nedűt is képesek előállítani.”Popa szerint fontos, hogy a gazdák az évek soránkitapasztalták, melyek azok a szőlőfajták, amelyekjól bírják a helyi talaj- és éghajlativiszonyokat. A legbeváltabb fajtáknak jelenleg a biankaés a cserszegi fűszeres számítanakNagykárolyban.
Dorin Popa az Agrárvilágkérdésére elmondta, hogy uniós forrásokatcsak akkor tudnak megszerezni a nagykárolyi borászok,ha egyesületbe tömörülnek, és csakis akörnyékükön termelt szőlőt dolgoznak fel.„Igazán sajnálom, hogy ilyen széthúzásalakult ki a gazdák között” – tette hozzáPopa.

Évszázados hagyományok

A körülbelül 120hektáros Nagykárolyi Szőlőskertet gróf KárolyiSándor alapította az 1700-as évek legelején,a nép „nyomorúságos állapotának”enyhítésére. A területet sajátbirtokából adományozta a gazdáknakszőlőtermesztés céljából, akik – haaz alapítólevélben foglalt szabályokatbetartották – tíz évig mentesültek azadófizetési kötelezettség alól. Aszőlőskertet akkoriban minőségi fajtákkaltelepítették be, viszont az 1800-as évek másodikfelében pusztító filoxérajárványután – amely az európai ültetvények közelnyolcvan százalékát elpusztította –többségük áttért az ellenállómagántermő amerikai szőlőfajtákra, amelyek boraköztudottan nagyon gyenge minőségű. A nagykárolyibortermelés fellendülése az utóbbi évekbenannak eredménye, hogy a gazdák újra elkezdtéknemes fajtákra kicserélni szőlőiket, illetveelsajátították a modern borkészítésimódszereket. Ehhez nagyban hozzájárult aborversenyek szervezése is, ugyanis az évesmegmérettetéseken hasznos szakmai útmutatásbanis részesültek – elsősorban dr. Csávossy Györgyborszakértő jóvoltából.