Bizonytalan kárpótlás

amely vállalta volna több száz ló vágását, egyes tulajdonosok átadták állataikat egy olasz cégnek, amely Alexandriába szállította az állatokat, és a levágás után kiállított dokumentációt eljutatta a gazdáknak. Ők elvileg ezen iratok alapján igényelhették volna a kárpótlást. Sokan abban bíztak, hogy a kártérítésből egészséges lovat vásárolnak, ám a kárpótlást máig nem folyósították. A levágást igazoló papírokon ugyanis az állatok tulajdonosaként az olasz cég neve szerepelt, így a mezőgazdasági minisztérium nem fizetett. A jelenleg hatályban lévő törvények szerint ugyanis a lovakat személyesen a gazdáknak kellett volna leadniuk a vágóhidakon, még akkor is, ha azok nagy távolságra voltak tőlük. A lovak levágásából így eddig csak a felvásárolók nyertek, akik a levágott állatokat Olaszországban értékesítették, ahol a lóhúst élelmiszer-alapanyagként használják. A pórul járt gazdák többnyire Kovászna, Hargita, Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar, Szeben, Kassó-Szörény és Teleorman megyékből származnak, akiknek az állam mintegy 5,6 millió lejnyi kárpótlást kellene fizessen.
Az ügyben egyelőre több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat hangzott el. A témát György Ervin, Kovászna megye prefektusa vetette fel ismét, aki Dacian Cioloş mezőgazdasági minisztertől kért választ az ügyben. „A miniszter szerint a tárcának nem áll módjában visszamenőleg kifizetni a lovakért járó kárpótlást. Ez csak törvénymódosítás révén lenne lehetséges” – jelentette ki tegnap György Ervin. Tőke István mezőgazdasági államtitkár a Krónikának ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy amennyiben valamelyik párt, vagy képviselő benyújt a képviselőházba egy törvénymódosító javaslatcsomagot, azt a parlamenti pártok egy korábbi megegyezés alapján támogatják majd. „Ez a módszer procedurális okokból hatékonyabb, mint ha a minisztérium, vagy akár az állat-egészségügyi hatóság nyújtaná be a módosító javaslatait” – magyarázta Tőke István.
Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-es képviselő szerint azonban a módosító javaslatokat már be is nyújtották a parlamentbe. Mint mondta, a probléma forrása nemcsak az, hogy a vágóhídra való leadáskor papíron kinek a tulajdonát képezték a lovak, hanem a törvény elveiről, amely csak a közvetlen károk esetén ígér kárpótlást. Azonban az, hogy egy gazda állatorvosi felszólításra, de önként vágatta le a lovát, közvetlen kárnak minősül. Lakatos elmondta: az RMDSZ-frakció által kidolgozott tervezet szerint módosítanák a hatályban lévő rendelkezést, és így ne csak a közvetlen károkat kárpótolják, hanem a közvetett módon károsult gazdákat is. „Bízok benne, hogy júniusig elfogadják a módosítást, és minden gazdát kárpótolnak – fogalmazott Lakatos. – A miniszter szerint a pénzt már félretették, csupán a törvény értelmezésén kell módosítani.”
A probléma sokakat érint, hiszen 2006-ban országszerte négyezer fertőző, vérszegénységben szenvedő lovat vágattak le az állat-egészségügyi hatóságok. Háromszéken 292 lovat vágtak le az olasz cég közvetítésével, az érintett gazdáknak összesen 400 ezer lejnyi kárpótlás kifizetését várják. Ezért a dühös gazdák több ízben veréssel is fenyegették meg a településük állatorvosát, amiért elrendelte a beteg állatok kényszerlevágását.

Kovács Zsolt, Demeter Kinga