Alternatíva a mezõgazdaságban: energiafûz-termesztés

„Az Európai Unió nem jótékonysági intézmény” – hangoztatta Fülöp János Gyergyóalfaluban, a Gazdanapi Sokadalom keretében tartott gazdafórumon. A magyarországi Fadd település polgármestere gazdálkodóként osztotta meg tapasztalatait a jelenlévõkkel. Kifejtette, hogy a politikusok nem partnerei a gazdáknak a helyi érdekek érvényesítésében, és – legalábbis Magyarországon – hiányzik a politikum biztosította termelési biztonság. „Az Unióban nincsenek védõvámok, a multinacionális cégek már jól kiépített termelõi hálózattal rendelkeznek, és a sokszorosan támogatott nyugati gazdáktól vásárolják az olcsón elõállított mezõgazdasági termékeket” – mutatott rá az anyaországi elöljáró. A helyi szakemberek szintén borúlátóan nyilatkoztak a csatlakozásról. Ferenczy Ferenc, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetõje aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Gyergyó vidékén kevesen kérvényezték a tejkvótát, így sok gazda nem értékesítheti majd a tejet a szabadpiacon. Azt is elmondta, hogy a szigorú uniós állat-egészségügyi törvények miatt elõbb-utóbb az állatlétszám is csökkeni fog a környéken. „A burgonyatermesztésnek nem lesz jövõje az Unióban. A hektáronkénti 50–60 tonna terméshozamot elérõ németországi gazdákkal nem tudja felvenni a versenyt a környék legjobb társas szövetkezete sem, mert hektáronként 38 tonnánál többet nem sikerült termelniük” – jelentette ki Török Jenõ. A Hargita Megyei Mezõgazdasági Igazgatóság szakembere új lehetõségként a faluturizmust és az energianövények termesztését említette, olyan alternatívákra hívta fel a gazdák figyelmét, amelyek kihasználása révén a gyergyói gazdák is versenyképesek maradhatnak az uniós piacon. Képekkel illusztrált elõadását hümmögve követték a gazdák, mert kiderült, a vidéken alapterménynek számító burgonya helyett fûzfákat kellene termeszteniük. Török kifejtette: a megye talajviszonyai és idõjárási adottságai kedveznek az energiafûz termesztésének, amelybõl jó minõségû tüzelõanyagot, brikettet gyártanak. A japán szakemberek nemesítette fûzfajtának magas a szalicilsav-tartalma, amely a gyors növekedést segíti elõ: két év alatt a 4–8 méteres magasságot is eléri. A „learatott” fûzfagallyak tárolása nem okoz gondot, hiszen kötegekben tarthatják mindaddig, amíg a feldolgozóhoz kerül. Gyergyó vidékén egyébként több fafeldolgozó vállalat mûködtet brikettüzemet. A szakértõ azt is elmondta, hogy a növény termesztési technológiáját is kidolgozták, gépesített módszerrel hatalmas területek mûvelhetõk meg, az Európai Unió pedig támogatásban részesíti az energiafûztermesztõket. --------