A méztermelőkre is a „kínai veszély” leselkedik

Harminc, védősisakot viselő méhész tüntetett Sepsiszentgyörgyön pénteken a Kovászna megyei prefektúrája épülete előtt. A háromszéki méhészegyesület tagjai átnyújtották György Ervin prefektusnak a követeléseiket tartalmazó beadványt, amelyben többek között kérik, hogy ne kelljen egész évre befizetniük az útadót. Benedek Levente, a Kovászna Megyei Méhészegyesület elnöke a Krónikának elmondta: a méhészek által használt vontatókocsira és a kaptárokkal beépített utánfutóra közel 1000 euró útadót kell kifizetni, amely összeg 2000 kilogramm méz árának felel meg. Ezeket a járműveket a méhészek évente két alkalommal használják, hiszen a vándorlási időszak május és augusztus között, mindössze három hónapig tart. A háromszéki méhészek, felvállalva az Országos Méhészegyesület által megfogalmazott követeléseket, kérik, hogy változtassák meg a jogszabályt: az útadót fizethessék ki csak azokra a napokra, hetekre, amikor valóban közlekednek a járműveikkel. A háromszéki méhészek az ország déli vidékeire utaznak a nyári hónapokban, az akácerdőkbe és napraforgómezőkre. Benedek Levente elmondta, hogy legtöbb kétezer kilométert tesznek meg néhány nap alatt. „Kifizetjük a 36 millió régi lejes útadót egész évre, de még azt sem tudjuk, hogy idén lesz-e méztermés. Ilyen körülmények között túl nagy a kockázat” – fogalmazta meg Benedek.
A Kovászna megyei egyesületnek 220 tagja van, 7500 méhcsaláddal gazdálkodnak, közülük negyvenen vándorméhészek. Ez utóbbiaknak nincsenek állandó méhlegelőik Háromszéken, ők minden évben útra kelnek a méhekkel, és más vidékeken állítják fel kaptáraikat. Benedek Levente elmondta, egyre kevésbé jövedelmező a méhészkedés Romániában, mivel az olcsó és gyenge minőségű kínai méz betört az európai uniós piacra, így a hazai szakemberek csak áron alul tudják eladni a mézet. „A méhészet a biológiai egyensúly miatt is fontos: ha a méhek nem poroznak, mezőgazdasági termelés sincs. Nem gátolni, hanem támogatni kellene az ágazatot” – fejtette ki a háromszéki méhészegyesület elnöke.
Az elnök elpanaszolta ugyanakkor, sok gondot okoz a méhészeknek, hogy a gazdák rendszertelenül és bizonytalan eredetű vegyszerekkel permetezik földjeiket, emiatt évente több méhcsalád elpusztul. A törvény szerint minden gazdának kötelessége lenne az önkormányzatoknál bejelenteni, mikor és milyen vegyszerrel permetez. Habár Európában Románia és Magyarország a legfontosabb akácméz-termelő, a romániai lakosság nagyon kevés mézet vásárol. Felmérések szerint Romániában évente alig 15 gramm mézet fogyaszt a lakosság fejenként, míg az EU-s átlagfogyasztás évi 2 kilogramm.
A háromszéki tiltakozással párhuzamosan az ország több megyéjében is tüntettek a méhészegyesületek: az útadó csökkentésén kívül gázolaj-támogatást követeltek, illetve azt, hogy a kormány szervezzen országszerte akác- és hársfa-erdősítési kampányt, és törvényileg védje az Apis melifica carpatica romániai méhfajtát, és tiltsa meg más méhfajták meghonosítását az ország területén. A máramarosi méhészek figyelmeztettek, tavaszig várnak, de ha addig nem teljesítik követeléseiket, sztrájkőrséget szerveznek a kormány épülete előtt.