Ehelyett ha beválik, az elnöki stratégia legfontosabb eredménye az lesz, hogy az előrehozott államfőválasztás megnyerése mellett Bãsescu másik három megmérettetést is a „szája íze szerint” befolyásolhat: az őszi európai parlamenti, valamint a jövő évi parlamenti és önkormányzati voksolás kimenetelét. Annál is inkább, mivel rajta kívül jelenleg valamennyi potenciális elnökaspiránsnak – kivéve Gigi Becalit – úgy hiányzik egy államfőválasztás, mint tengerésznek a cápaharapás. A demokratákat leszámítva ma még egyetlen parlamenti párt sincs felkészülve a választókkal való közvetlen szembenézésre, amit nemrég be is bizonyítottak: a Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő vezette liberálisok például az
EP-választások mondvacsinált elhalasztásával, a szociáldemokraták pedig azzal, hogy egy kormánybuktató bizalmatlansági indítvány helyett a liberális–RMDSZ kabinet támogatása mellett döntöttek. A választásoktól való ódzkodásuk újabb bizonyítéka lesz, ha a parlament két házának e heti ülésén nem „sikerül” összegyűjteniük a Bãsescu felfüggesztéséhez szükséges számú szavazatokat.
Az elnök lemondása sok tekintetben feloldhatja a jelenlegi belpolitikai válságot. Az elnöki hivatal, valamint a kormány és a parlament között dúló konfliktusra azonban csak a parlamenti választások hoznak majd gyógyírt.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.