Jelenleg csak az a biztos, hogy a parlament nyári vakációja el?tt a törvényhozás nem foglal állást az Eckstein-Kovács Péter szenátor által el?terjesztett, a ciántechnológia hazai betiltását célzó kezdeményezés ügyében, ez a tervezet tehát pillanatnyilag nem gördíthet akadályt a projekt gyakorlatba ültetése elé.
No de hozhat-e olyan döntést a kormány, amely alapján bármely érdekelt fél gy?ztesnek kiálthatja ki magát? A válasz egyértelm?en nem. Ha Bukarest elutasítja a Gold tervét, akkor a térség megszabadul ugyan egy újabb ciánkatasztrófa fenyegetését?l, ám a hatóságoknak alternatívát kell felmutatniuk a régió számára. Többek között azoknak a ma Bukarestben tüntetni készül? bányászoknak, akiknek a kanadai–román cég munkahelyet teremt. Ha a bányaprojekt zöld jelzést kap, számítani kell rá, hogy a projektben potenciális veszélyforrást sejt?, Verespatak él? és történelmi örökségét félt? helybeliek, egyházak és civil szervezetek minden eszközt bevetnek a bánya megnyitásának megakadályozásáért. Ráadásul a kérdés annál kényesebb, hogy a végs? szót az RMDSZ alkotta román kormány magyar környezetvédelmi miniszterének kell kimondania, miközben a háttérben olyan véleményeket is hallani, miszerint Magyarország egyebek mellett a 2000-es tiszai ciánszennyezés iránti „bosszúból” igyekszik – brüsszeli befolyását is latba vetve – meghiúsítani a projektet. Ez is bizonyítja: Verespatak nemcsak Erdély, Románia, hanem Európa ügye is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
