Hasonló gondokkal küszködik az RMDSZ is: a polgári párttal való választási koalíció egyengetése közepette kénytelen volt beismerni, hogy tulajdonképpen nem hajlandó elismerni politikai riválisa létezését. Ugyanaz a Markó Béla, aki napokkal ezelőtt még az erdélyi magyarság lehető legerősebb parlamenti képviselete szempontjából nevezte fontosnak a belső koalíció létrehozását, az MPP kiegyezési szándékára tegnap már azzal válaszolt, hogy nem hajlandó többé tárgyalni a párttal. Az RMDSZ elnöke tulajdonképpen Szász Jenő pártelnök tekintélyét próbálja aláásni ezáltal, ami nem lenne meglepetés, hiszen ugyanez Tőkés Lászlónak és Orbán Viktornak már sikerült. A párbeszédre kizárólag Tőkéssel hajlandó Markó azonban téved, amikor úgy próbálja visszaforgatni az idő kerekét, hogy megpróbálja leírni a politikai porondról az MPP-t. Ráadásul gyermeteg indokkal, Szászék megkésett reakcióidejére hivatkozva zárkózik el a további tárgyalásoktól, miközben a Tőkés vezette autonómiatanácsra már nem vonatkoztatja a határidőt. Az MPP teszetoszaságából, az RMDSZ merevségéből nyilvánvalóan kitűnik, hogy tulajdonképpen egyik szervezetben sincs politikai akarat a választásokon történő együttműködésre. Csakhogy miközben vasárnapi pálfordulásukkal a polgáriak félre tudták tenni ellenérzéseiket, az RMDSZ a választási összefogás kerrékötőjeként könyvelteti el magát, ha nem hajlandó elfogadni saját javaslatát.
És akkor utána az özönvíz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
