Az uniós csatlakozás nyomán azonban ezzel is meg kell barátkozni, az EU számára ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogyan alakulnak az immár teljes jogú tagország politikai eseményei. Ennek tudható be Franco Frattini igazságügyi biztos figyelmeztetése is a feddhetetlenségi törvény kapcsán. Igaz a többi uniós intézményre, illetve az összeurópai pártokra is: az integráció nyomán immár természetes, hogy beleszólnak a hazai történésekbe. És ahogy ezt már a tavaly őszi magyarországi belpolitikai botrány kapcsán is megtapasztalhattuk, az állásfoglalások rendszerint nem annyira a tények ismeretében, mintsem politikai szimpátiák mentén születnek. Az Európai Néppárt (EPP) azonnal a jobboldal, a szocialisták pedig automatikusan az MSZP álláspontja mellé sorakoztak föl.
Nagyjából hasonló a felállás a mostani helyzetben is: Markus Ferber német néppárti képviselő heves támadást intézett a Demokrata Párt (PD) „kigolyózása” után immár EPP-tag-mentes kormány ellen az igazságügyben tapasztalható rendellenességek miatt. Egyben kezdeményezte az RMDSZ EPP-ből való kizárását, amiért az a PD-s „származású” államfő leváltását szorgalmazza.
A történések még akkor is jelzik az EPP-ben a PD felvétele nyomán kialakulóban lévő erőviszonyokat, ha a Néppárt most nem állt ki egyértelműen a felfüggesztett államfő mellett. Amíg ugyanis Románia képviseletében csupán a parasztpárt és az RMDSZ volt tag, addig viszonylag csekély támogatottságuk ellenére is meghatározó szavuk volt az alakulaton belül. A PD azonban jóval nagyobb halnak számít, hiszen – bár jelenleg ellenzéki – mégiscsak a legnagyobb támogatottságnak örvendő romániai párt, amely értékesebb szövetséges lehet a jobboldali táboron belül, mint egy öt-hat százalékos kispárt, amely ráadásul egy baloldali és egy liberális alakulattal áll össze a jobboldali államfő leváltása érdekében. Ez pedig, ha drasztikus szankciókat nem is eredményez, hosszú távon presztízsveszteséggel járhat az RMDSZ számára.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.