Azáltal, hogy a KazMunaiGaz becslések szerint 2,7 milliárd dollárért megvásárolta a cég részvényeinek 75 százalékát, kilátás mutatkozik arra, hogy enyhüljön az a szorítás, amelyet Oroszország a kőolaj- és földgázszállításokon keresztül gyakorol Európára. Kazahsztán ugyanis – annak ellenére, hogy volt szovjet tagköztársaság, lakosságának csaknem 30 százaléka orosz, és tagja a Független Államok Közösségének is – az energetikai piacon riválisa Moszkvának, mivel az ország gazdasága jórészt a földgáz- és kőolajexporton alapszik, az exportált javak közel felét ezek teszik ki. Éppen ezért szüksége van egyrészt saját vezetékrendszer kiépítésére – lévén, hogy jelenleg az orosz Gazprom vezetékeit kell használnia –, amelyet jórészt európai és amerikai közreműködéssel kíván megvalósítani, másrészt finomítókapacitásának növelésére. És ebben jelent óriási előrelépést a Rompetrol fölötti ellenőrzés megszerzése, mivel így szinte megkétszerezi finomítóképességét. Az pedig, hogy az orosz kőolajtól való függetlenedési folyamatban Románia is szerepet játszik, megnöveli az ország stratégiai jelentőségét, és általa kedvező pozícióba juthat az energetikai forrásokért vívott küzdelemben.
A tranzakció körülményei – az, hogy „elfelejtették” időben értesíteni a tőzsdét az üzletről, így a cég részvényei jókora emelkedést produkáltak, valamint a politikai spekulációk, amelyek szerint Patriciu a kormány bukása utáni időszakra készül, és igyekszik kimenekíteni vagyonát – csak árnyalják a képet, de a lényegen keveset változtatnak.
Ezek után már „csak” annyi szükséges, hogy az ország élni is tudjon a kínálkozó lehetőséggel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
