Márpedig az elmúlt években rengetegszer bebizonyosodott, hogy zsákutcába vezet az a módszer, amelyet a román hatóságok korrupcióellenes stratégiaként próbálnak eladni. A Világbank és a Freedom House emberjogi szervezet tegnap bemutatott jelentéséből kiviláglik: a jelenséggel szemben Románia körülbelül ugyanolyan eredménnyel képes felvenni a harcot, mint például a demokratikus berendezkedéséről „közismert” Lesotho vagy Trinidad és Tobago. Hát hogyne lenne igazuk, amikor az igazi nagyhalak folyamatosan kicsúsznak a nyomozó hatóságok hálójából, az ügyészekre pedig rögvest rásütik a politikai szervilizmus bélyegét, valahányszor nagynevű politikus, magas rangú köztisztviselő ellen indítanak bűnvádi eljárást. Nálunk tavaly heteken keresztül azon csámcsogott a nyilvánosság, hogy csúszópénz elfogadása miatt Decebal Traian Remeş kénytelen volt lemondani mezőgazdasági miniszteri posztjáról, miközben például Magyarországon ma is előzetes letartóztatásban van a pályázati pénzek lenyúlásával vádolt Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselő. Eközben a román parlament továbbra is menedéket nyújt a büntetőjogi felelősségre vonás alól Năstasénak és társainak, akikkel ezáltal szolidaritást is vállal. Ami a hazai igazságszolgáltatás befolyásolása miatt aggódó Európai Unió és a választópolgárok számára egyaránt azt az üzenetet hordozza: Románia valamennyi polgára egyenlő ugyan, viszont vannak náluk egyenlőbbek is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
