Tette mindezt azok után, hogy néhány nappal ezelõtt még arra figyelmeztette az utcán tiltakozó szakszervezeti vezetõket: lecsengtek azok az idõk, amikor Romániában ¦felelõtlen döntésekkel” hûbelebalázs módjára növelik a béreket, és különben is, az intézkedés tovább gerjesztené a pénzhígulást. Minthogy nem úgy néz ki, hogy a kormány a közeljövõben vissza tudná csavarni a felfelé igyekvõ inflációs spirált, az október elsejétõl esedékes emelés nyilvánvalóan a balliberálisok kampányérdekeit szolgálja. Az egymással régóta kokettáló posztkommunisták és liberálisok – a tavalyi nyugdíjemeléshez hasonlóan – a novemberi parlamenti választásokat megelõzõ korteshadjárat során felváltva verhetik a mellüket a választópolgárok elõtt, ráadásul a szakszervezeteket is lecsillapították.
Csakhogy bármennyire igyekszik Tãriceanu és Geoanã átmenteni a hatalmát 2014-ig, az Európai Unió meghatározó erõi egyre többször és nyíltabban adnak hangot véleményüknek, miszerint üdvös lenne, ha õsztõl a Traian Bãsescuhoz hû demokrata-liberálisok vennék át a hatalmat. Ezt támasztja alá az Európai Bizottság jövõ héten közzéteendõ igazságügyi jelentése, amely a korrupcióellenes harc folyamatos, a 2003-as nãstasei állapotokhoz való visszaesését fájlalja. Vagy itt van az Európai Parlamentben többséget alkotó néppárt fõtitkára, Antonio Lopez Isturiz minapi, az államfõtõl kölcsönzött kijelentése: a PDL-nek meg kell nyernie a választásokat. Okosabbak csak néhány hónap múlva leszünk a tekintetben, hogy a hazai választók a brüsszeli intelemre hallgatnak, vagy bedõlnek a kampánykrõzusködésnek, és a szociáldemokratáknak a kormányba történõ kooptálására szavaznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
