– jutottak elvi megállapodásra, a nyilvánosság számára „kézzelfogható” témában, az EP-választás ügyében azonban még mindig nem született előrelépés. Holott egyértelmű: ha ebben a kérdésben nem állapodik meg az RMDSZ és ellenzéke, akkor semmisnek tekinthető az eddig learatott félsiker is, és búcsút mondhatunk a korábbi elvi megegyezéseknek. Egy vérre – esetünkben brüsszeli mandátumra – menő, RMDSZ kontra Tőkés László választási csata ugyanis minden eddiginél kiélezettebbé tenné az erdélyi magyar politikai palettán kialakult versengést. Ennek tudatában hozta meg az RMDSZ a – lapunk pénteki számában beharangozott – döntést Markó Béla listavezetővé történő kinevezéséről. Ezzel a szövetség újabb gesztust tett a reprezentatív, a választók számára a kiegyezést sugalló összmagyar lista megvalósulása érdekében, másrészt azonban felkészült arra is, hogy Tőkés László függetlenként történő indulása esetén a legmagasabb szinten vegye fel a harcot a püspökkel. Miközben azonban nyílt választási küzdelem esetén az a valószínűbb, hogy minimum két évre EP-képviselet nélkül marad az erdélyi magyarság, nem lehet előre inni a brüsszeli medve bőrére az összmagyar lista esetén sem. Tudvalevő ugyanis, hogy Tőkés RMDSZ-listán történő szerepeltetését sokan nemcsak a püspököt támogató MPSZ és SZNT, de a Markó Béla vezette szövetség berkeiben sem nézik jó szemmel, és kérdéses, hogy a közös ügy érdekében félre tudják-e tenni az elmúlt években szerzett sérelmeiket a felek.
A legfogasabb kérdés pedig: az eddigi acsarkodó politika után hitelesnek tartják-e a választók az összeborulást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
