Mióta az audiovizuális törvényt ebben a formában módosította a szenátus, politikusok és médiatudorok tucatja fejtette ki véleményét a témában, legtöbbjük persze – igazodva a két törvényalkotó kapitális baromsága kiváltotta tiltakozás fõsodrához – hevesen ellenezve a híreknek a hangulat patikamérlegén való adagolását. Eközben senki nem vette a fáradságot, hogy józanul mérlegelve bevallja: semmi esély a hátramozdító újítás gyakorlatba ültetésére (ami be is bizonyosodott az alkotmánybíróság által emelt tegnapi kifogással), az egész csak arra jó, hogy a két jogszabálygyártó honatya a figyelem középpontjába kerüljön, az ellenzõ politikusok tábora pedig a sajtószabadság védõangyalának szerepében tetszelegjen.
A nyilvánosság beetetésének nevezhetõ a Ion Iliescu visszavonulásáról szóló hír is. A volt államfõrõl senki sem feltételezi, hogy önszántából fog kilépni a politikából, a szociáldemokraták minden hájjal megkent tiszteletbeli elnöke és pártja számára azonban a forró nyári uborkaszezonban hûsítõ politikai hátszélként hat, ha véleményformálók napestig ezt a gumicsontot rágják. (Más kérdés, hogy a PSD-bõl a fõpolgármester-jelöltség kedvéért kilépett Sorin Oprescu álfüggetlensége körüli vita sikeres húzásnak bizonyult). Hazai vizekre evezve ugyancsak megállapítható, hogy az RMDSZ és ellenzéke közötti tárgyalások egyedüli, ám be nem vallott célja az erdélyi magyar választók figyelmének ébrentartása az õszi parlamenti választásokig. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy létrejöhet a koalíciós megállapodás a szövetség és a polgári párt között, amikor Markó Béla szóba sem áll Szász Jenõvel, az RMDSZ úton-útfélen hirdeti, hogy egyedül is képes átlépni az ötszázalékos küszöböt, az MPP pedig joggal nem akar lemondani önálló pártstátusáról, hogy ismét az RMDSZ platformjává váljék. A tárgyalássorozat tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy a felek a választási kampányban széttárják a kezüket, és elmondhassák: mi megpróbáltuk, de a megegyezés nem rajtunk múlt.
Sokan még el is hiszik nekik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
