Így aztán ne is tekintsük következetlenségnek, hogy három hét után mégis meneszti Horváth Ágnes egészségügyi minisztert.
A kijelentés óta eltelt három hétben ugyanis alapvetően változott meg a kormánykoalíció helyzete. Míg korábban a bírálatokat a Fidesz által felbujtott kisebbség hőbörgéseként lehetett beállítani, a népszavazást követően egyértelmű: a reformok elutasítottsága elsöprő többségű. Ilyen körülmények között a népszerűsége mélypontján lévő MSZP elnökének lépnie kellett. A legkézenfekvőbb pedig beáldozni azt, akit a népszerűtlen reformpolitika emblematikus arcaként ismertek meg. Ezzel a párton belül is és az MSZP-szimpatizánsok körében is növeli népszerűségét, hiszen a baloldalon sokaknak elegük van már a kisebbik koalíciós társ agresszivitásából.
A döntés paradox módon az SZDSZ számára is pozitív hozadékkal járhat, hiszen a koalíció immár számára is kényelmetlen. A gyurcsányi lendület rég kifulladt, a kormány presztízse a padlón, ez pedig jóval a parlamenti küszöb alá lökte a pártot. Amely azonban most jó ürügyet találhat arra, hogy a koalíciót felmondva, „konstruktív ellenzékként” működjön tovább. Ez jelentheti az egyetlen esélyt az SZDSZ számára, hogy önálló véleménye és arculata hangsúlyozásával megkísérelje ismét öt százalék fölé tornászni magát, hiszen így a továbbiakban a szocialisták nem varrhatják a nyakába a kormányzati kudarc felelősségét.
A helyzet nyertese a Fidesz, amely kommunikációs szempontból meglepően jól kezeli az ügyet: nem szól bele a vitába, hagyja, hogy a koalíciós társak zavartalanul marcangolják egymást. Előrehozott választások ugyanakkor kevésbé valószínűek, az ugyanis mind az MSZP, mind az SZDSZ számára katasztrofális következményekkel járna. Egyik oldalon marad hát a kivárás, a másikon a lavírozás – kisebbségi kormányzással.
Gyurcsány Ferenc pedig kormányfő marad. Csak az a kérdés, hogy – mivel 2004 és Medgyessy szelleme is ott kísért – két hónapig, vagy ami az MSZP 2010-es választási szereplése szempontjából igencsak kontraproduktív lenne, két évig.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.