Ahelyett ugyanis, hogy sikerültvolna megbuktatni Tãriceanu miniszterelnököt, és aliberális párt ellehetetlenítésével,a trójai falóként viselkedő Stolojan-szárnylétrehozásával növelni a korábbanáltala elnökölt Demokrata Párt befolyását,az államfőnek most azzal kell szembesülnie, hogy ademokratákat akolbólíthatják ki akormányból.
Ráadásul ha valóbanez a forgatókönyv igazolódik be, hiábafenyegetőznek a demokraták azzal, hogy nem szavazzákmeg a nélkülük felálló újkabinetet. A jelek szerint ugyanis a liberálisok megegyeztek aháttérben a szociáldemokratákkal akormány külső támogatásáról.Ez pedig, akárhogy is nézzük, súlyos csapásBãsescura és a Demokrata Pártra, már csak azértis, mert egyes hírek szerint korábban ők ismegpróbálták a maguk oldalára állítania legnagyobb ellenzéki pártot.
A kérdés most az: mitnyer az ország azzal, ha egy új, liberális–RMDSZ-eskisebbségi kormány alakul a szocdemek és akonzervatívok külső támogatásával.Visszafogott optimizmussal annyi megállapítható,hogy – leszámítva a konzervatívokat –jelenleg talán még nyilvánvalóhiányosságai ellenére is ez a legéletképesebbalternatíva, amely legalább részben gyakorlatbaültetheti a szükséges reformokat, ésjelentősebb kár nélkül átlavírozhatjaaz országot az első EU-s esztendőn.
A másik oldalon ugyanis olyanszélsőséges alakulatok maradtak, mint a Nagy-RomániaPárt és Gigi Becali Új Generációja,amelyekhez agresszív kalandorpolitikája révénimmár a Demokrata Párt is hasonult.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.