Románia azonban – noha tíz hónapja tagja az EU-nak – nem ilyen ország. Itt mindennaposnak számít, hogy az orvosok a sarki gyógyszertárba szalasztják a beteget kötszerért, fecskend?ért, gumikeszty?ért. Nálunk az a normális, ha láb- vagy kéztörés után a páciens el?bb gipszet vásárol, és csak azután veszi az irányt az ortopédiára. Szilágyiéknak ugyanakkor teljesen igazuk van, amikor azt mondják: ez mégsem normális állapot. És hogy véleményükkel nincsenek egyedül, bizonyítja a brüsszeli Health Consumer Powerhouse független egészségpiaci elemz? és fogyasztótájékoztató cég tegnap közzétett európai egészségügyi jelentése. Eszerint Románia közel sem nevezhet? „páciensbarátnak”, miután a 29 uniós tagállam között a 25. helyet foglalja el az egészségügyi ellátás min?sége alapján végzett rangsorolásban. Ráadásul a kutatást végz? szakért?k szerint a hazai egészségügyi rendszer rákfenéje a paraszolvenciában testet ölt? korrupció, amely egyúttal az ágazatban meghirdetett reform megvalósításának egyik kerékköt?je is. Vagyis Brüsszelben ismét rátapintottak arra, amit idehaza régóta tudnak, de kevesen mondanak ki: hogy az egészségügy a romániai társadalom egyik legkorruptabb szegmense. Nálunk az orvos, az ápoló, a kórházi takarítószemélyzet jelent?s része több hálapénzt „keres”, mint a munkája után kapott bér, amiben persze egyaránt közrejátszik az alkalmazottak alulfizetése, valamint a „figyelmességre” rászoktatott társadalmi elhajlás. Márpedig ennek az állapotnak az orvoslásához nem elég a szaktárca ingyenesként beharangozott, valójában azonban az adófizet?k pénzéb?l finanszírozott lakossági egészségfelmér? akciója. Igazán ugyanis nem a páciens, hanem az egészségügyi rendszer egésze, annak m?ködési mechanizmusa gyengélkedik, ideje volna hát szakavatott kézbe adni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
