így aztán, ha egy magyar felsőoktatási intézmény szakiskolává való lefokozásáról van szó, az ügy értelemszerűen a szakmainál tágabb dimenziókat kap.
Már csak azért is, mert vezető pozsonyi politikusok az utóbbi napokban meglehetősen sokat tettek azért, hogy a magyar–szlovák viszony a továbbiakban se közeledjék a normalitás felé. A kormány egyértelmű elutasítása arra a megbékélési tervezetre, amelyet a Magyar Koalíció Pártja nyújtott be, tulajdonképpen várható volt. Az elutasítás hangneme azonban kétséget sem hagy afelől, hogy a Robert Fico vezette kabinet nem kíván szakítani azzal a hagyománnyal, amely minden rosszért kizárólag a magyarokat teszi felelőssé, Árpád vezérig visszamenően. A miniszterelnök arcátlan pimaszságnak nevezte ugyanis azt a felvetést, hogy Szlovákiának bármiért is bocsánatot kell kérnie a magyaroktól – a magyar bocsánatkérést viszont igencsak indokoltnak vélte. Úgy tűnik, egy másik jogszabály-kezdeményezés benyújtását is indokoltnak tartják, azét, amely révén a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kőbe vésné a második világháború után a magyarok kollektív bűnösségét kimondó Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. Ilyen közegben látott napvilágot a Slota pártja által delegált szlovák oktatási miniszter javaslata, amelynek nyomán a révkomáromi Selye János Egyetem gyakorlatilag elveszítheti egyetemi státusát. Egyre nyilvánvalóbb: azután, hogy az ország az EU-n belül került, a szlovák politikum a néhány éves kényszertolerancia után immár ismét teljes gőzzel rázendít a magyarellenes szólamokra. A helyzet további mérgesedése ellen a magyar kormány tehet valamit – amennyiben amellett, hogy néhány, árpádsávos zászlók alatt menetelő, katonásdit játszó félnótás felbukkanása nyomán folyamatosan a szélsőségesség elharapózásának veszélyével riogat, arra is időt szakít, hogy határozottan kiálljon a határon túli magyar közösségek elleni túlkapásokkal szemben. Ellenkező esetben valóban nem kizárt, hogy a szélsőségesek még nagyobb erőre kapnak. Csak épp nem a Duna déli partjain.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
