Minderről rögtön az urnazárást követően bizonyságot tett, amikor a populista népvezér szerepében tetszelegve megígérte, hogy – némiképp a náci Németországban rendszeresített nürnbergi pártgyűlések mintájára – a parlamentet kiiktatva háromhavonta közvetlenül „a nép” előtt tesz majd jelentést az ország állapotáról. A képviseleti demokráciát ezzel a lépéssel, illetve a törvényhozást folyamatosan támadó nyilatkozataival ilyeténképpen „felfüggesztő” elnökről ugyanakkor hamar kiderült, hogy valójában mégsem akkora barátja az ország egyszerű állampolgárainak. Az újságírótól elkobzott, bekapcsolva felejtett mobiltelefonon keresztül rögzített romagyalázó kijelentés ugyanis az igazi Traian Bãsescu gondolkodásmódjába is betekintést enged.
Nem valószínű azonban, hogy ez jelentősebb népszerűségvesztéssel járna, az átlag Bãsescu-szavazó ugyanis ezt is az államfő „emberi” megnyilvánulásai közé sorolja majd. Arra pedig nem is érdemes számítani, hogy az elnök ellenzéke ki tudná használni az újabb botlásokat. Az előre látható végkimenetelű népszavazást a tengerbe öngyilkos következetességgel belegyalogló lemmingfalka elszántságával erőltető, Ion Iliescuval és Vadim Tudorral egy oldalra álló, és ezzel maradék hitelét is eljátszó kormánykoalíció most jó időre kiütötte saját magát. A jelek szerint ugyanakkor néhányan már levonták a következtetést: szél ellen nem lehet, ezért a további népszerűségvesztést a kormányból való távozás meglebegtetésével igyekeznek elkerülni.
Jelen állás szerint pedig a porondon egyelőre egyedül marad a megerősödött Demokrata Párt, valamint maga a győztes államfő, aki bizonyára továbbra is következetesen harcol majd a politikumot megszálló pénzemberek, azaz az oligarchák ellen – többek között Gigi Becali hathatós támogatásával.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.