Értelmezhető egyrésztHantz Péterék jelképes vállonveregetéseként, miszerint a BBTE önállómagyar karai a Bolyai Egyetem visszaállításaérdekében folytatott küzdelmükkel jóúton járnak, előbb-utóbb beérhet a munkagyümölcse. Másrészt az erdélyi magyarpolitikai elit – parlamenti-kormányzati közképviselet– fejmosásaként is, amely, őszintén szólva,az elmúlt időszakban meglehetősen ritkán, ésigen gyengécskén hallatta a szavát aBolyai-ügyben.
Ha megfigyeljük, az elmúltkét és fél éves kormányzati ciklussorán az RMDSZ az erdélyi magyar közösségjogérvényesítésének non plusultrájaként állította be a kisebbségitörvényt, amely a kulturális autonómiamegvalósítása által úgymondvarázsszóra képes orvosolni az anyanyelvioktatás gondjait. Ehhez képest a kormány általelfogadott jogszabályt a parlament szakbizottságai kétvállra fektették, a kulturális önrendelkezéspedig ugyanolyan távoli, mint két évvel ezelőttvolt.
A második Tãriceanu-kormánybeiktatásával minden eddiginél nagyobb esélynyílik rácáfolni Hantzék megállapítására,miszerint az RMDSZ semmit nem tett a romániai magyarfelsőoktatás ügyének rendezéséért.Hiszen a szövetség fennállásaleghangsúlyosabb szerepét tölti be a bukarestihatalomban, amelynek második embere, Markó Bélaállamminiszter egyáltalán nem mellékesentöbbek között az oktatásért felel.Vagyis főnöke annak a liberális párti oktatásügyiminiszternek, akinek alakulata valószínűleg nemmaradhatott volna hatalmon az RMDSZ támogatása nélkül,és akinek szavát még a BBTE „terrorrektorának”is illene megszívlelnie.
A magyar EP-képviselők révénBrüsszel már „vette” a BKB-sok segélykérését.Itt az ideje egy Bukarestből érkező, kormányközeli„hangoskodásnak” is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
