2010. október 13., 10:522010. október 13., 10:52
Az államfő ezzel sminkelne egy kicsit a gyengébbik nem nyugdíjkorhatárán, voltaképpen időt szeretne nyerni, de vajon mire, ha a törvény eleve jogtalan eljáráson alapul? Băsescu netán alaposan megcsappant népszerűségi mutatóján javítana valamelyest? Vagy lelkiismereti megfontolásokból nem hirdette ki a jogszabályt, tudva, hogy az ismert körülmények között elfogadott nyugdíjtörvény köszönő viszonyban sincs az érintettek milliói, a mai és a leendő nyugdíjasok elvárásaival?
És talán jól tudja, hogy ez a jogszabály körülbelül olyan béka, mint amilyent a Nemzetközi Valutaalap is legyúrna a torkunkon, és amely mind a gyomrunk befogadókészségét, pénzre lefordítva pedig mind az amúgy is üres zsebünk teherbíró képességét messze meghaladja. De az oktatási, illetve a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvénytervezet elfogadási módszerére vonatkozó újabb bejelentések is hasonló vitára adnak okot. És legalább olyan üzemzavart sejtetnek, mint amilyen a nyugdíjtörvény elfogadását övezte.
És legalább annyi bizonytalanságot hordoznak magukban. Mert ugyan kétség nem fér hozzá, hogy mindezek a törvények alapvetően fontosak, és hosszabb távon is megnyugtatóan rendezhetnék a dolgokat – ha Románia parlamentje nem úgy és nem olyan hatásfokkal működne, mint ahogyan szokott. Nem vitás, hogy a kormány felelősségvállalásával jelentősen lerövidülhet és leegyszerűsödhet a két utóbbi jogszabály elfogadásának és hatálybalépésének az útja. De vajon van-e biztosíték arra, hogy az ilyen módszerrel – tegyük fel – elfogadott két új törvényt egy majdani hatalomváltással esetleg ugyanolyan módszerekkel nem változtatja meg a következő kormány? Aligha. Márpedig iskolások, oktatók, közalkalmazottak és nyugdíjasok sorsával nem jó – miként kísérleti egerekével – játszani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok