2010. október 13., 10:522010. október 13., 10:52
Az államfő ezzel sminkelne egy kicsit a gyengébbik nem nyugdíjkorhatárán, voltaképpen időt szeretne nyerni, de vajon mire, ha a törvény eleve jogtalan eljáráson alapul? Băsescu netán alaposan megcsappant népszerűségi mutatóján javítana valamelyest? Vagy lelkiismereti megfontolásokból nem hirdette ki a jogszabályt, tudva, hogy az ismert körülmények között elfogadott nyugdíjtörvény köszönő viszonyban sincs az érintettek milliói, a mai és a leendő nyugdíjasok elvárásaival?
És talán jól tudja, hogy ez a jogszabály körülbelül olyan béka, mint amilyent a Nemzetközi Valutaalap is legyúrna a torkunkon, és amely mind a gyomrunk befogadókészségét, pénzre lefordítva pedig mind az amúgy is üres zsebünk teherbíró képességét messze meghaladja. De az oktatási, illetve a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvénytervezet elfogadási módszerére vonatkozó újabb bejelentések is hasonló vitára adnak okot. És legalább olyan üzemzavart sejtetnek, mint amilyen a nyugdíjtörvény elfogadását övezte.
És legalább annyi bizonytalanságot hordoznak magukban. Mert ugyan kétség nem fér hozzá, hogy mindezek a törvények alapvetően fontosak, és hosszabb távon is megnyugtatóan rendezhetnék a dolgokat – ha Románia parlamentje nem úgy és nem olyan hatásfokkal működne, mint ahogyan szokott. Nem vitás, hogy a kormány felelősségvállalásával jelentősen lerövidülhet és leegyszerűsödhet a két utóbbi jogszabály elfogadásának és hatálybalépésének az útja. De vajon van-e biztosíték arra, hogy az ilyen módszerrel – tegyük fel – elfogadott két új törvényt egy majdani hatalomváltással esetleg ugyanolyan módszerekkel nem változtatja meg a következő kormány? Aligha. Márpedig iskolások, oktatók, közalkalmazottak és nyugdíjasok sorsával nem jó – miként kísérleti egerekével – játszani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok