2012. január 20., 10:302012. január 20., 10:30
Többször is megérdemelték volna, hogy megbukjanak – ennek ellenére az ellenzék egyszer sem rendelkezett elég erővel ahhoz, hogy kihasználja a viszszaéléseket vagy botlásokat. Mi több, amikor a válság hullámai összecsaptak a kormány fölött, és a megszorítások miatt Băsescu népszerűsége is elolvadt, inkább a jól bevált magyarellenességhez és demagógiához folyamodtak, miután gazdasági megoldások kidolgozására nem futotta erejükből. Jelenlegi népszerűségük ellenére hitelességük ugyanúgy megcsappanhat, mint a kormányoldalé – a liberális Ludovic Orban elkergetése az Egyetem térről figyelmeztető jel. Ezért minél hamarabb szeretnék kikényszeríteni a kormány bukását.
Célja elérése érdekében a román balliberális oldal a magyarországihoz hasonló módszerhez folyamodott. Ha demokratikus eszközökkel képtelen megszerezni a hatalmat, akkor a külföldi, európai uniós „elvtársakhoz” fordul, és inkább lejáratja saját hazáját, csak hogy minél hamarabb helyzetbe kerüljön. És akárcsak Magyarország esetében, összeállt az „internacionálé,” és biztosítja a „vörös segélyt.” Az európai szocialisták és liberálisok – láthatóan valós helyzetismeret nélkül – az itteni ellenzék retorikáját szajkózva ostorozzák a kormányt, sőt a liberális vezér odáig ment, hogy előre hozott választásokat követel.
Olyan ez, mint az EP-ben a szoci, a liberális és a zöld párti politikusok akciója, akik képtelen blődségekkel vádolták a magyar kormányt a sajtószabadság megszüntetésétől addigmenően, hogy az országban a zsidóknak már rettegniük kell. Belpolitikai ügyekbe avatkoznak be – miközben ez a beavatkozás szelektív.
Hiszen pártalapon történik: a szocialista pártcsaládhoz tartozó szlovák Fico által hozott kirekesztő állampolgársági törvényről hallgatnak, és afölött is elsiklanak, hogy itteni üdvöskéik az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmaztak durva magyarellenes retorikát. Bár lehet, hogy ha a balliberális oldalról jön, akkor szerintük ez is belefér a demokrácia, az objektivitás, az egyenlőség és az alapvető emberi jogok eszméjébe.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.