A kilencvenes éveket idézte a fontosabb határátkelők környéke a hétvégén, miután pénteken éjfélkor életbe lépett az új schengeni határellenőrzési kódex, ami szigorúbb ellenőrzésre kötelezi a hatóságokat.
2017. április 09., 23:152017. április 09., 23:15
Látva a végeláthatatlan sorokról készült fotókat a Facebook-üzenőfalamon, eszembe jutott, nemrég még amiatt méltatlankodtam, hogy három autó állt előttünk, így öt-tíz percet kellett várakoznunk, hogy átléphessünk Magyarországra, mert korábban úgy suhantunk át, hogy csak annyi ideig kellett lefékeznünk, amíg a határőrök a rend kedvéért rápillantottak a személyinkre.
Pénteken beleborzongtam a tudatba, hogy akkor ismét bizonytalanná vált minden, nem lehet többé a mindennapok része, hogy ha úgy tetszik, egy átlagos hétköznap este átugrunk Váradról Debrecenbe, színházba, vagy egy órával az indulás után már ott kávézhatunk a Nagytemplom tövében.
Nem tartott azonban sokáig az önsajnálat, hiszen rögtön eszembe jutottak barátaink, ismerőseink meg az ismeretlenek százai (ezrei?), akik az uniós csatlakozást követően a schengeni csatlakozás reményében átköltöztek a közeli magyarországi megyékbe, de mindennapi tevékenységeik továbbra is Váradhoz kötik őket, ide járnak vissza dolgozni, ide járnak gyerekeik iskolába. Azért vettek házat Biharkeresztesen vagy éppen Bedőn, mert ott olcsóbb volt, mint mondjuk, Biharszentandráson vagy Fugyivásárhelyen, és a felgyorsult határátkelés mellett úgy jöttek nap mint nap Váradra, mintha egy, a határ innenső oldalán fekvő településre költöztek volna.
Életük pedig most egyik napról a másikra valóságos rémálommá vált, munkahelyük, tanulmányaik forognak veszélyben, s senki sem tudja megmondani nekik, hogy mit hoz a jövő. Legalábbis a közeljövő. Mert abban azért reménykedünk, hogy csaknem három évtizeddel a rendszerváltás után, előbb-utóbb sikerül kikényszeríteni egy olyan felelős politizálást, amely lehetővé teszi Románia számára, hogy létrejöjjön az oly rég várt schengeni övezeti csatlakozás.
Dacian Cioloș volt kormányfő a napokban azt mondta, a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelet miatt késik tovább, hogy legalább a repterekkel csatlakozhassunk a schengeni övezethez, hiszen közismert, hogy több EU-tagállam is a korrupcióellenes harc érdemi sikeréhez és az igazságszolgáltatás mélyreható reformjához köti Románia schengeni csatlakozásának jóváhagyását. Ez pedig azt jelenti, hogy a közúti határátkelőkön biztosan nem lesz egyhamar változás. Főleg, hogy a nagyobbik kormánypárt nem adta fel a 13-as rendeletbe foglaltakat.
Köszönjük hát meg nekik a teljes visszarendeződést, mint ahogy érdekképviseletünknek is hálával tartozunk, hiszen prominens képviselőik vették védelmükbe a részleges közkegyelmet nyújtó törvénytervezetet, vagy rukkoltak elő mostanság is olyan javaslatokkal, amelyek korrupt politikusokat mentenének fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok