2012. december 11., 09:142012. december 11., 09:14
A kormányzó balliberálisok kétharmad közeli többséget szereztek ugyan – gyakorlatilag lesöpörve a hazai politika térképéről a több sebből vérző jobboldalt –, győzelmüket azonban nagyrészt a Traian Băsescuval szembeni protesztszavazatoknak köszönhetik.
Márpedig – és ezt a közelmúltban végbement politikai folyamatok, pártok és közszereplők bukása bebizonyította – politikai és kormányprogramnak kicsit kevés egyetlen ember ellen ugyanazon táborba terelni a választókat, az effajta ellenségkép rendkívül múlandó. Ráadásul a Băsescu-fóbián kívül az USL-t belső konfliktusok, beteges bizalmatlanság is jellemzi, erre a legékesebb példa Victor Pontának az RMDSZ-hez intézett ajánlata.
Egyértelmű, hogy a szociáldemokrata kormányfő nem vasárnap este pendítette meg először Kelemen Hunornak a szövetség kooptálásának lehetőségét, de nem ártana, ha az RMDSZ számára is nyilvánvaló lenne: Ponta jobbára csak kihasználja a magyar alakulatot a liberálisokkal vívott presztízscsatája során, egyfajta jolly jokerként előkészítve az RMDSZ-t arra az esetre, ha szétválnak útjaik Crin Antonescuékkal. Az RMDSZ-nek már csak azért is jó lesz ügyelnie, milyen formában „bútorozik öszsze” az USL-lel, mert lényeges engedményekre nem számíthat az önmagát túlnyert balliberális koalíciótól.
A hatalomban való részvétel mindenáron erőltetése pedig saját választóiból sem vált ki sokáig rokonszenvet. Annál is inkább, hogy az RMDSZ-nek fokozottan vigyáznia kell a következő években folyamatosan apadó szavazótáborára. Amelynek csökkenését rákenheti ugyan a zord időjárásra és a magyar rivális szereplésére, ezek a kifogások azonban egy esetleges, 2016-os kudarc esetén annyit se érnek majd, mint halottnak a csók.
Bármilyen mértékben alulmúlta ugyan a maga által kitűzött célokat az EMNP, az RMDSZ-nek már csak saját érdekei okán is keresnie kell az együttműködést a néppárttal, amelyet fölösleges bűnbaknak kikiáltania.
A néppártnak ugyanakkor be kell látnia, hogy a helyhatósági választáson szerzett voksok számának enyhe növelésén túlmenően nem tudta maradéktalanul megszerezni a borítékolhatóan „RMDSZ-ellenes”, azaz az MPP-s szavazók támogatását. Ilyen értelemben pártszempontból magyar győztese nincs a mostani megmérettetésnek, de ha az RMDSZ és az EMNP a következő időszakban nem talál rá az összefogás útjára, szinte biztos, hogy 2016-ban az egész közösség súlyos vereségéhez vezet a belső torzsalkodás.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.