2010. március 11., 10:182010. március 11., 10:18
A Duna Tv év elején közzétett eredményei, illetve a Magyar Televízió által hétfőn nyilvánosságra hozott, az erdélyi magyarok kedvenc tévéadóit rangsoroló adatok láttán bizton állítható, hogy valaki valahol nagyot hibázott. Miközben a „Nemzet Televíziója” által megrendelt felmérés szerint a Duna Tv Erdélyben messze ráver a többi magyar adóra, a „királyi televízió” által kikért, elektronikusan mért adatok szerint a rangsort két magyar kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 vezeti, majd a román Pro Tv következik, utána az m1 és az m2 együttese, és csak ez után a Duna Tv. A különböző módszerekkel készült felmérések hitelességéről a szakemberek ítélkezhetnek, az egyszerű tévénéző az eredmények láttán nagy valószínűséggel amúgy sem pártol át egyik vagy másik adóhoz. Azonban az rendkívül zavarólag hathat az egyszerű erdélyi tévénézőre is, ahogyan a Magyarországon minimális nézettséggel rendelkező köztelevíziók az erdélyi piacon csatároznak. Az MTV a Duna Tv által korábban közzétett felmérés eredményeit akarta félreseperni, erre pedig a Duna övön aluli ütéssel válaszolt: a jogi képviselője által aláírt közleményben perrel fenyegette meg az MTV-t jó hírnevének megsértése miatt, és az MTV által közzétett, „valótlan adatokat közlő” médiumokkal szemben is sajtó-helyreigazítási eljárást kezdeményezne. A harag természetesen a magyarországi viszonyok hozadéka, ahol az MTV-t megpróbálja ellehetetleníteni a jelenlegi kormány a Nap-kelte című műsor beszüntetése óta, ennek pedig a Duna is haszonélvezője - példa erre az a több milliárd forint, amelyet az így is takaréklángon működő MTV szokásos évi különtámogatásából kanyarítottak le, átirányítva azt a Duna kasszájába. A két köztévé most az erdélyi színtéren háborúzik, ahová már régóta szabad bejárásuk van azoknak a celebeknek, akiket az erdélyi magyarokra a legkevesebb figyelmet fordító kereskedelmi adók kreáltak. S ha lesz is győztese a köztévék sárbirkózásának, az nem lehet más itt Erdélyben sem, mint Mónika és Joshi Bharat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok