2010. március 11., 10:182010. március 11., 10:18
A Duna Tv év elején közzétett eredményei, illetve a Magyar Televízió által hétfőn nyilvánosságra hozott, az erdélyi magyarok kedvenc tévéadóit rangsoroló adatok láttán bizton állítható, hogy valaki valahol nagyot hibázott. Miközben a „Nemzet Televíziója” által megrendelt felmérés szerint a Duna Tv Erdélyben messze ráver a többi magyar adóra, a „királyi televízió” által kikért, elektronikusan mért adatok szerint a rangsort két magyar kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 vezeti, majd a román Pro Tv következik, utána az m1 és az m2 együttese, és csak ez után a Duna Tv. A különböző módszerekkel készült felmérések hitelességéről a szakemberek ítélkezhetnek, az egyszerű tévénéző az eredmények láttán nagy valószínűséggel amúgy sem pártol át egyik vagy másik adóhoz. Azonban az rendkívül zavarólag hathat az egyszerű erdélyi tévénézőre is, ahogyan a Magyarországon minimális nézettséggel rendelkező köztelevíziók az erdélyi piacon csatároznak. Az MTV a Duna Tv által korábban közzétett felmérés eredményeit akarta félreseperni, erre pedig a Duna övön aluli ütéssel válaszolt: a jogi képviselője által aláírt közleményben perrel fenyegette meg az MTV-t jó hírnevének megsértése miatt, és az MTV által közzétett, „valótlan adatokat közlő” médiumokkal szemben is sajtó-helyreigazítási eljárást kezdeményezne. A harag természetesen a magyarországi viszonyok hozadéka, ahol az MTV-t megpróbálja ellehetetleníteni a jelenlegi kormány a Nap-kelte című műsor beszüntetése óta, ennek pedig a Duna is haszonélvezője - példa erre az a több milliárd forint, amelyet az így is takaréklángon működő MTV szokásos évi különtámogatásából kanyarítottak le, átirányítva azt a Duna kasszájába. A két köztévé most az erdélyi színtéren háborúzik, ahová már régóta szabad bejárásuk van azoknak a celebeknek, akiket az erdélyi magyarokra a legkevesebb figyelmet fordító kereskedelmi adók kreáltak. S ha lesz is győztese a köztévék sárbirkózásának, az nem lehet más itt Erdélyben sem, mint Mónika és Joshi Bharat.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.