Balogh Levente

Balogh Levente

Verespataki aranylázálom

2019. május 07., 08:39

2019. május 07., 08:39

Több mint másfél évtizede tart már a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak tökéletesen rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Az ügy most Daniel Breaz művelődési miniszter nyilatkozata nyomán került be ismét a közbeszédbe, miután a tárcavezető butaságnak nevezte a Cioloş-kormány döntését, amellyel az kezdeményezte Verespatak felkerülését az UNESCO védett kulturális örökségek listájára. A tárcavezető szerint amennyiben a Fehér megyei település fölkerülne a listára, akkor Románia biztosan elveszítené azt a pert, amelyet a hoppon maradt kanadai Gabriel Resources indított az ország ellen, miután úgy tűnik, az eddigi beruházásai ellenére mégiscsak elesik attól a lehetőségtől, hogy ő termelje ki a Verespatak térségében a föld mélyében rejtőző aranykészleteket.

A tét a miniszter szerint nem kicsi: amennyiben a terület védetté válna, szerinte Románia bizonyosan elveszítené a pert, így 4,4 milliárd dollárt kellene kifizetnie a Gabriel Resources számára. Ráadásul – mondja a tárcavezető – nem lehet „bezárni” az országot, nem lehet megtiltani az új létesítmények építését, ehelyett a fenntartható fejlesztésre kell hangsúlyt fektetni.

A Breaz által mondottakkal nehéz nem egyetérteni. A gond csak az, hogy hitelességüket jelentősen csorbítja az a tény, hogy az elmúlt három évben a PSD–ALDE-kormány sem tett semmit a térség fenntartható fejlesztése érdekében – már ha azt nem tekintjük ilyen lépésnek, hogy visszavonta a Verespatak UNESCO-listára való felkerülését célzó indítványt. Ami ismét csak az arany kitermelését akarók malmára hajthatja a vizet.

Mint ismeretes, Verespatak ügyében a konfliktus fő forrása az, hogy a kanadai cég ciántechnológiás eljárással termelné ki a jelentős mennyiségű aranyat, amely nyomán eltűnne a föld színéről a település, a kétezer éves római tárnákkal együtt. A beruházás ellenzői elsősorban környezetvédelmi szempontokat hangoztattak, és foggal-körömmel harcoltak a kitermelés megkezdése ellen, mások a településen található kulturális örökség megsemmisülését hozták fel ellenérvként. Az aranykitermelés megkezdésének alternatívájaként sokan a környék idegenforgalmi célponttá alakítását javasolták. Velük szemben az aranykitermelés támogatói az államkasszába befolyó jelentős összegekkel, illetve a kanadai cég által teremtett munkahelyek számával kecsegtettek.
Végül a beruházás – legalábbis a jelenlegi állás szerint – meghiúsult, bár mérget nem vennénk arra, hogy Verespatakon sohasem fognak aranyat kitermelni. Elsősorban azért, mert az aranykitermelés nem ördögtől való, a világon számos helyen űzik. Itt is újra el lehetne kezdeni, csak a ciántechnológiánál jóval környezetbarátabb megoldást kell találni. Lehetőleg olyant, amely nem változtatja több tucatnyi négyzetkilométeren holdbéli tájjá a környéket. És akkor megvalósulhat a vidék idegenforgalmi potenciáljának kiaknázása is – ám ehhez elsősorban életképes tervek kellenek, majd az infrastruktúra kiépítése, természetesen a 21. század igényeihez igazítva.

Csakhogy egyelőre semmilyen életképes elképzelés nem látszik körvonalazódni Verespatak ésszerű és emberi léptékű kihasználására. A művelődési miniszter mostani nyilatkozata sem arra enged következtetni, hogy a bukaresti kormány bármilyen, hosszú távú, fenntartható fejlesztési stratégiával rendelkezne, vagy legalább gondolkodna valami hasonló kidolgozásában.

Hanem arra, hogy a román kormányzati illetékesek kétségbeesetten keresnek minden eszközt a kaotikus gazdaságpolitika és a felelőtlen osztogatások nyomán egyre üresebb államkassza feltöltésére – és a verespataki aranybányászat minél gyorsabb beindításában is ilyen eszközt látnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Második hely kiadó, Simion a befutó?

A precízen, az elnökválasztás előtti utolsó napokra időzített, egy ügyfeleit átverő ingatlancég által bérelt géppel való utazással megszorongatni próbált Marcel Ciolacu számára valóban nem jött jól a leleplezés.

Makkay József

Makkay József

A tehenek bélgáza zavarja leginkább Brüsszelt

Pattanásig feszült a helyzet a nyugat-, és a kelet-európai gazdák körében. A területalapú agrártámogatások lefaragása, a tehéntartás korlátozása és a vámmentes dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala miatt több tízezer gazda tüntetne.

Páva Adorján

Páva Adorján

Koszovó és Székelyföld kötényt ad Romániának

A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.

Kiss Judit

Kiss Judit

Hírfolyamunkban a hó – Semmi különös, csak egy csoda

Görgetünk, bámuljuk képernyőinken hírfolyamok végtelenített, soha el nem fogyó szalagjait. Ha netán szokatlanabb időjárási mozzanat történik odakint, legtöbbször nem is az ablakon kitekintve vesszük észre.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ki menti meg a magyarokat az eszement közigazgatási átszervezéstől és az asszimilációtól?

Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Az RMDSZ, a kormányzás és a feketeleves

Bár a közelgő parlamenti és államfőválasztás kampányának zaja eltereli a figyelmet számos lényeges elemről, a választópolgároknak ajánlott azzal a tudattal készülniük a novemberi-decemberi szavazásra, hogy jövőre nehéz idők köszöntenek be Romániában.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump visszatér: Európa lépéskényszerben, a magyarok örülhetnek

Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.