2010. január 06., 09:342010. január 06., 09:34
Az RMDSZ tájékoztató szolgálata foglalta ekképpen össze 2009. március 27-én a Markó Béla marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Az elnök szavai, az akkori mércével mérve, nem sok újdonságot hordoztak. A verespataki aranybánya megnyitása ügyében ugyanis egy évtizeden át következetes volt a szövetség: mindvégig ellenezte a beruházást.
A kérdésben megszólaló romániai magyar politikusok akár az RMDSZ programját is idézhették. Ez így fogalmaz: „Határozottan ellenezzük a ciános technológiát használó bányászati tevékenységeket (figyelembe véve a megelőzés elvét, a környezetünk és természeti értékeink megóvását kívánjuk biztosítani)”. A szövetség legutóbbi, kolozsvári kongresszusán Markó Béla beszámolójában úgy értékelte, azért is érdemes volt részt venni a kormányban, mert „még olyan bonyolult kérdésben is érvényesült az álláspontunk, mint Verespatak”.
A jó ügy képviselete tudatában Eckstein-Kovács Péter egykori szenátor még annak a politikai ódiumát is vállalta, hogy a mumusnak tekintett Gheorghe Funar nagy-romániás szenátorral közösen nyújtson be törvénytervezetet a ciántechnológiás bányászati eljárás romániai betiltása ügyében. Kimondva vagy kimondatlan az ügynek egy határon átívelő magyar–magyar vonatkozása is volt: a 2000-es nagybányai ciánszennyezés ugyanis már megmutatta, az erdélyi hegyekben használt veszélyes technológia Romániát és Magyarországot egyként sújthatja.
A jelenlegi PDL–RMDSZ-kormány programjában a Verespatak-ügy felülvizsgálata szerepel, ami azt jelenti: a kormány a bányanyitás engedélyezésére készül. Az RMDSZ pedig nem lép fel a bányanyitás ellen; épp azt a minisztériumot igazgatja, amelyre a piszkos munka elvégzése hárul. Ezek után már az sem lenne meglepő, ha – mérhetetlen hatalomvágyukból fakadóan – a szövetség politikusai egy megalakítandó homogenizációs minisztérium irányítását vállalnák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok