2012. január 17., 09:512012. január 17., 09:51
Mással nehéz lenne magyarázni azt a tényt, hogy a hétvégi súlyos zavargások ellenére is megpróbál minél több embert utcára csábítani egy kormányellenes tüntetésre. Persze a békés tiltakozás joga mindenkit megillet, és ez alól természetesen az ellenzéki pártok sem jelentenek kivételt, de jellemző, hogy mivel továbbra sincs érdemi elképzelésük az ország gazdasági válságból való kilábalását szolgáló megfelelő intézkedések mibenlétéről – azon kívül, hogy amit a kormányoldal tesz, az rossz –, most is csak sodródnak az eseményekkel.
Ha Raed Arafat lemond, mert nem ért egyet az egészségügyi reformmal, akkor az USL azonnal kijelenti: ha ők nyernek a választáson, akkor természetesen helyet kap a kormányukban. Ha Arafat miatt utcára vonulnak az emberek, akkor gyorsan ők is tüntetéseket kezdeményeznek. Ezzel pedig a legkevésbé sem a határozott, megbízható kormányzati alternatívát nyújtani képes ellenzék képét alakítják ki magukról. Nem mintha a kormány sokkal magabiztosabb lenne. Băsescu államfő a jelek szerint megijedt attól, hogy az egész országban népszerű Arafat lemondása – amely kettejük konfliktusának eredménye – miatti tüntetések épp a választási évben rontják tovább az ő és a kabinet ázsióját, ezért gyorsan visszavonatta az egészségügyi törvény tervezetét.
A lépéssel a saját és a kormány kompromisszumkészségét próbálta demonstrálni, azonban inkább az a benyomása támad az embernek, hogy egyszerűen megrettentek attól, hogy Arafat és a köré szerveződő tiltakozómozgalom még inkább megroppanthatja, sőt el is söpörheti a megszorító intézkedések miatt amúgy is népszerűsége mélypontján levő kormányoldalt. A szellem ugyanakkor már kibújt a palackból. Az országban, amely talán épp azért számíthatott az IMF éltanulójának, mert a polgárok jelentősebb tiltakozás nélkül lenyeltek minden, a hitelszerződés feltételéül rájuk kényszerített megszorítást, most fellángolt az elégedetlenség.
És miközben mind a kormány, mind az ellenzék bizonytalankodik, csak egyvalami tűnik egyre biztosabbnak: a válsághelyzet elhúzódása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok